„Federico García Lorca” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Élete: link a polgárháborúra |
|||
14. sor: | 14. sor: | ||
A második darabja, a ''Mariana Pineda'' - Dalí díszleteivel - óriási sikert aratott [[1927]]-ben. |
A második darabja, a ''Mariana Pineda'' - Dalí díszleteivel - óriási sikert aratott [[1927]]-ben. |
||
Az 1920-as évek végén [[depresszió]] lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni [[homoszexualitás]]át barátai és családja előtt. [[Emilio Aladrén]] szobrászhoz fűződő viszonzatlan szerelme miatt<ref name="Szinház.hu">[http://www.kultkikoto.hu/index.php/tihany/data/files/1/budaorsijatekszin/data/files/1/images2007/index.php?id=97&szineszid=21140 szinház.hu: Federico García Lorca]</ref> külföldre menekült, [[New York]]ba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a háború, [[Madrid]]ból [[Granada|Granadába]] költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag kivégezte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték. A Franco-rezsim alatt művei be voltak tiltva. Ma [[Granada|Granadában]] múzeum őrzi emlékét. |
Az 1920-as évek végén [[depresszió]] lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni [[homoszexualitás]]át barátai és családja előtt. [[Emilio Aladrén]] szobrászhoz fűződő viszonzatlan szerelme miatt<ref name="Szinház.hu">[http://www.kultkikoto.hu/index.php/tihany/data/files/1/budaorsijatekszin/data/files/1/images2007/index.php?id=97&szineszid=21140 szinház.hu: Federico García Lorca]</ref> külföldre menekült, [[New York]]ba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a [[Spanyol polgárháború|háború]], [[Madrid]]ból [[Granada|Granadába]] költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag kivégezte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték. A Franco-rezsim alatt művei be voltak tiltva. Ma [[Granada|Granadában]] múzeum őrzi emlékét. |
||
A magyar lírában [[Radnóti Miklós]] így emlékezett a költőtárs halálára: |
A magyar lírában [[Radnóti Miklós]] így emlékezett a költőtárs halálára: |
A lap 2012. július 9., 18:13-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 márciusából) |
Federico García Lorca (Fuente Vaqueros, 1898. június 5. – Víznar (Granada), 1936. augusztus 19.) népszerű spanyol költő, drámaíró, festő, zeneszerző. A legnagyobb 20. századi drámaírók egyike. (Családneve helyesen: García Lorca, nem pedig „csak” Lorca.)
Élete
1898-ban született Andalúziában, egy Fuente Vaqueros nevű kis faluban, ahonnan a család 1909-ben Granadába költözött.
1919-től filozófiát, jogot és irodalmat tanult Madridban, ahol megismerte többek között Luis Buñuelt, Salvador Dalít és Gregorio Martínez Sierrát, a madridi Teatro Eslava igazgatóját, akinek meghívására megírta és megrendezte első darabját, El maleficio de la mariposa[1] címmel, 1919-20-ban. Ez egy verses dráma volt, ami a pillangó és a csótány közötti lehetetlen szerelmet ábrázolta. Az érzéketlen közönség kinevette a darabot – emiatt később García Lorca azt mondta, hogy az 1927-es Mariana Pineda volt az első színdarabja.
A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki.
A második darabja, a Mariana Pineda - Dalí díszleteivel - óriási sikert aratott 1927-ben.
Az 1920-as évek végén depresszió lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni homoszexualitását barátai és családja előtt. Emilio Aladrén szobrászhoz fűződő viszonzatlan szerelme miatt[2] külföldre menekült, New Yorkba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a háború, Madridból Granadába költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag kivégezte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték. A Franco-rezsim alatt művei be voltak tiltva. Ma Granadában múzeum őrzi emlékét.
A magyar lírában Radnóti Miklós így emlékezett a költőtárs halálára:
- Mert szeretett Hispánia
- s versed mondták a szeretők, -
- mikor jöttek, mást mit is tehettek,
- költő voltál, – megöltek ők.
- Harcát a nép most nélküled víjja,
- hej, Federico García! (1937, Federico García Lorca)
Munkássága
Költészete
Drámái
Legismertebb remekei, a Vérnász (Bodas de Sangre), a Yerma és a Bernarda Alba háza sok országban arattak sikert.
Források
- ↑ A cím magyarul: A lepke átka - a mű magyar címe: A halálthozó pillangó (PORT.hu: Federico García Lorca)
- ↑ szinház.hu: Federico García Lorca
Külső hivatkozások
- Federico García Lorca: Címtelen színdarab (MEK)
- Federico García Lorca: Vérnász (MEK)
- Federico García Lorca: Bernarda Alba háza