„I. Rurik novgorodi fejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: sh:Rjurik |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Nicholas Roerich, Guests from Overseas.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Varégek Oroszországban – romantikus festmény]] |
[[Fájl:Nicholas Roerich, Guests from Overseas.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Varégek Oroszországban – romantikus festmény]] |
||
'''Rurik''' vagy '''Riurik''' ( |
'''Rurik''' vagy '''Riurik''' (''{{ny-ru|Рюрик}}''), (kb. [[830]] – kb. [[879]]) [[varégok|varég]] törzsfő. [[862]]-ben ellenőrzést szerzett a [[Ladoga]] környéke felett, felépítette a Holmgard erődítményt a mai [[Novgorod]] mellett, és megalapította a [[Rurik-dinasztia|Rurik-dinasztiát]], amely a [[17. század]]ig uralkodott [[Oroszország]]ban. |
||
== Neve == |
== Neve == |
A lap 2011. július 15., 12:40-kori változata
Rurik vagy Riurik (oroszul: Рюрик), (kb. 830 – kb. 879) varég törzsfő. 862-ben ellenőrzést szerzett a Ladoga környéke felett, felépítette a Holmgard erődítményt a mai Novgorod mellett, és megalapította a Rurik-dinasztiát, amely a 17. századig uralkodott Oroszországban.
Neve
Nevének jelentése „híres uralkodó”, az óskandináv nyelv keleti változatában Rørik. A mai angolban megfelelője a Roderick, a spanyolban és portugálban a Rodrigo. A magyar névtárban Rodrigó alakban szerepel.
Élete
Az első írásos információt a 11. század elején íródott orosz évkönyvek tartalmazzák róla. Eszerint a Ladoga környékén élő finnugor és szláv törzsek először elűzték a varég-viking hódítót, de aztán egymás közötti harcaik miatt mégis visszahívták, hogy biztosítsa a békét.
Rurik haláláig, 879-ig hatalmon maradt. Utódai hatalmi központjukat Kijevbe költöztették és megalapították a Kijevi Ruszt.
Emléke
A novgorodi területen van egy 9. századi temetkezési halom, hasonló az uppsalai királysírokhoz. Alapos tudományos feltárása még várat magára. A helyi hagyomány szerint ez Rurik sírja.
Irodalom
А.Н. Кирпичников: Сказание о призвании варягов. Анализ и возможности источника // Первые скандинавские чтения. – СПб., 1997. – С. 7-18)