„Mártirosz Szárján” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{Festő infobox |név = Mártirosz Szárján |kép = Martiros Saryan.jpg |képméret = |képaláírás = |születési idő = 1880. február 28. |születési hely = Nahicseván-na-Donu, {{Orosz Birodalom}} (ma {{Oroszország}}) |halál ideje = 1972. május 5. {{életkor-holt|1880|1|28|1972|05|05}} |halál helye = Jereván, Örmény SZSZK…” Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Festő infobox |
{{Festő infobox |
||
|név = Mártirosz Szárján |
|név = Mártirosz Szárján |
||
|kép = Martiros Saryan.jpg |
|kép = Martiros Saryan photo.jpg |
||
|képméret = |
|képméret = |
||
|képaláírás = |
|képaláírás = |
A lap 2024. június 25., 12:09-kori változata
Mártirosz Szárján | |
Fájl:Martiros Saryan photo.jpg | |
Született | 1880. február 28. Nahicseván-na-Donu, ![]() ![]() |
Meghalt | 1972. május 5. (92 évesen) Jereván, Örmény SZSZK ![]() ![]() |
Nemzetisége | örmény |
Stílusa | impresszionizmus |
Iskolái | Nahicseván Iskola Moszkvai Művészeti Iskola |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mártirosz Szárján témájú médiaállományokat. |
Mártirosz Szárján, örményül: Մարտիրոս Սարյան, oroszul: Мартиро́с Сарья́н, (Nahicseván-na-Donu, 1880. február 28. – Jereván, 1972. május 5.) örmény impresszista festő. A Modern Örmény Nemzeti Festőiskola alapítója.[1] 1924-1931-ig Moszkvában és Leningrádban a 4 Arts művészeti egyesület egyik tagja volt.
Munkái nagy része megtalálható a jereváni Mártirosz Szárján Múzeumban.
Életrajz
Élete és karriere
Örmény családban született Nahicseván-na-Donuban] (ma Rosztov-na-Donu része, Oroszországban). 1895-ben, 15 évesen elvégezte a Nahicseván Iskolát, 1897 és 1904 között pedig a Moszkvai Művészeti Iskolában tanult, többek között Valentin Szerov és Konstantin Korovin műhelyében. Nagy hatással volt rá Paul Gauguin és Henri Matisse munkássága. Munkáit különféle kiállításokon állította ki. Műveit a moszkvai Kék Rózsa Kiállításon mutatták be.
Először 1901-ben járt Örményországban, amely akkor az Orosz Birodalomhoz tartozott, ahol meglátogatta Lorit, Shirakot, Echmiadzint, Haghpatot, Sanahint, Jerevánt és Szevánt. Örményországot ábrázoló tájképeit a moszkvai sajtó nagyon dicsérte.[2]
1910 és 1913 között sokat utazott Törökországban, Egyiptomban és Iránban. 1915-ben Ecsmiadzinba ment, hogy segítsen azoknak a menekülteknek, akik az örmény népirtás elől menekültek az Oszmán Birodalomba. 1916-ban Tiflisben (ma Tbiliszi) segített megszervezni az Örmény Művészek Társaságát.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/20%2C000_Armenian_dram_-_1999_%28obverse%29.png/220px-20%2C000_Armenian_dram_-_1999_%28obverse%29.png)
A bolsevikok 1917-es hatalomátvételét követően családjával Oroszországba, majd 1921-ben Örményországba költöztek.[3] Míg munkáinak többsége az örmény tájat tükrözte, ő tervezte az Örmény SZKSZ címerét és az első örmény állami színház függönyét is. A független Örményország zászlajára is javaslatot tett a hagyományos örmény szövetek és szőnyegek színei és mintái alapján, bár tervét elutasították. [4]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0b/Martiros_Saryan_hdr.jpg/220px-Martiros_Saryan_hdr.jpg)
1926-tól 1928-ig Párizsban élt és dolgozott, de a legtöbb ebből az időszakból származó alkotása egy tűzesetben megsemmisült azon a hajón, amelyen visszatért a Szovjetunióba.[5] 1928-tól haláláig Saryan Szovjet Örményországban élt.[6]
Az 1930-as évek nehéz éveiben elsősorban a tájképfestészetnek, valamint a portréknak szentelte magát újra. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőjévé is választották, és háromszor megkapta a Lenin-rendet, valamint egyéb kitüntetéseket és érmeket. Tagja volt a Szovjetunió Művészeti Akadémiának (1974) és az Örmény Tudományos Akadémiának (1956). [7]
Magánélete
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ef/M._Sarian_House-Museum._Main_facade.jpg/100px-M._Sarian_House-Museum._Main_facade.jpg)
1916-ban Tiflisben (ma Tbiliszi) feleségül vette Luszik Agajánt.
1972. május 5-én halt meg Jerevánban.[8] Egykori jereváni otthona ma a munkájának szentelt múzeum, több száz kiállítással. Jerevánban, a Komitas Vardapet melletti Pantheonban temették el.[9]
Fia Házárosz Szárján zeneszerző és pedagógus volt. Dédunokája, Mariam Petroszján szintén festő, valamint karikaturista és díjnyertes regényíró.
Főbb művei
-
Önportré (1907)
-
A tengernél. Szfinksz (1908)
-
A kút mellett. Forró nap (1908)
-
Szaladó kutya (1909)
-
Datolyapálma. Egyiptom (1911)
-
Egyiptomi maszkok (1911)
-
A sétáló nő (1911)
-
Örményország (1923, képeslap)
-
Örmény SZKSZ címere (1982)
-
Az 1999-es 5 000-es dram hátoldala Lori tartomány tájképével
-
Az 1999-es 20 000-es dram hátoldala az Örményország című festménnyel
-
A Régi Jereván (1928) szovjet bélyegen
Jegyzetek
- ↑ Saryan. „Մարտիրոս Սարյանի ծննդյան 125-ամյակին նվիրված գիտաժոդով [Scientific Session on Martiros Saryan's 125th Birth Anniversary]” (örmény nyelven). Patma-Banasirakan Handes, Yerevan (3), 304–305. o, Kiadó: Armenian Academy of Sciences. ISSN 0135-0536.
- ↑ The singer of Armenia (russian nyelven). Russia Academy of Sciences. (Hozzáférés: 2010. február 21.)
- ↑ Biography, Saryan's Museum. Saryan.am. [2012. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
- ↑ Hovhannissian (2009. június 29.). „Հայաստանի աոաջին Հանրապետության պետական դրոշի՝ Մարտիրոս Սարյանի նախագիծը [The design of the national flag of the First Republic of Armenia by Martiros Sarian]” (örmény nyelven). Etchmiadzin 65 (5), 118–119. o, Kiadó: Mother See of Holy Etchmiadzin.
- ↑ Biography, Saryan's Museum. Saryan.am. [2011. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
- ↑ Khachatrian (1972. június 29.). „Սարյանի արվեստը [Sarian's Art]” (örmény nyelven). Patma-Banasirakan Handes (2), 288–291. o.
- ↑ Saryan. Agniart.ru. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
- ↑ (in Russian) Biography in Krugosvet Encyclopedia. Krugosvet.ru. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
- ↑ Saryan's memorial tombstone at Komitas Pantheon