„Vodafone Magyarország” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
45. sor: 45. sor:
2020-tól a Vodafone az európai toronyüzletágát (a hálózati eszközök és az adótornyok teljes infrastruktúráját) kiszervezte a [[Vantage Towers]] nevű cégbe, így Magyarországon is ők üzemeltetik a hálózatot.<ref>[https://telex.hu/gazdasag/2022/08/24/a-vodafone-tranzakcio-ujabb-reszletei-mit-es-mennyiert-venne-a-4ig-es-a-magyar-allam A Vodafone-ügy újabb részletei: pontosan mit is vesz a magyar állam és a 4iG párosa?] (Telex.hu, 2022. augusztus 24)</ref>
2020-tól a Vodafone az európai toronyüzletágát (a hálózati eszközök és az adótornyok teljes infrastruktúráját) kiszervezte a [[Vantage Towers]] nevű cégbe, így Magyarországon is ők üzemeltetik a hálózatot.<ref>[https://telex.hu/gazdasag/2022/08/24/a-vodafone-tranzakcio-ujabb-reszletei-mit-es-mennyiert-venne-a-4ig-es-a-magyar-allam A Vodafone-ügy újabb részletei: pontosan mit is vesz a magyar állam és a 4iG párosa?] (Telex.hu, 2022. augusztus 24)</ref>


2023. január 9-én az [[ötödik Orbán-kormány]] és a [[4iG Nyrt.|4iG]] egyik leányvállalata 49:51-es arányban, 660 milliárd forintért megvette a Vodafone Magyarországot.
2022 augusztusában jelentette be a [[4iG Nyrt.|4iG]], hogy a magyar állammal közösen megvásárolják a Vodafone Magyarországot. A felvásárlás 2023. január 31-én zárult le, a vételár 660 milliárd forint volt. Az [[Antenna Hungária]] 51 százalékos irányító befolyást, a Magyar Állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos befolyást szerzett a cégben<ref>{{Cite web |title=A 4iG az állammal közösen vásárolhatja meg a Vodafone Magyarországot |url=https://dtvnews.hu/hirek/a-4ig-az-allammal-kozosen-vasarolhatja-meg-a-vodafone-magyarorszagot |work=DTV News |date=2022-08-22 |accessdate=2023-02-01 |language=hu-HU}}</ref><ref>{{Cite web |title=Elkelt a Vodafone Magyarország |url=https://dtvnews.hu/hirek/elkelt-a-vodafone-magyarorszag |work=DTV News |date=2023-01-09 |accessdate=2023-02-01}}</ref><ref>{{Cite web |title=Hazai tulajdonban a Vodafone Magyarország |url=https://dtvnews.hu/hirek/hazai-tulajdonban-a-vodafone-magyarorszag |work=DTV News |date=2023-01-31 |accessdate=2023-02-01}}</ref> (az államnak az Antenna Hungárián keresztül is van 13,9% közvetett befolyása). A vásárláshoz az Antenna Hungária a [[Magyar Fejlesztési Bank]]tól vett fel 425 millió euró hitelt, a tőkekövetelés 80 százalékának állami kezességvállalása mellett. Ez volt a legnagyobb vállalatfelvásárlás [[Magyarország]]on a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] óta.<ref>{{cite web |url=https://telex.hu/gazdasag/2023/01/09/megvette-a-magyar-allam-es-a-4ig-egy-cege-a-magyar-vodafone-t |title=A magyar állam és a 4iG egy leányvállalata 49:51 arányban megvette a magyar Vodafone-t |accessdate=20230312 |author=Haász János |date=20230312 |publisher=[[telex.hu]] |language=magyar }}</ref>


[[2023]]. [[március 20.|március 20-án]] az Antenna Hungária (4iG Csoport) és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (Magyar Állam) között részvénycsere történt, melynek keretében az Antenna Hungária eladta a 25%-os részesedését a Yettel-ben a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek, azért cserébe, hogy 70,5%-osra növelje részesedését a Vodafone Magyarországban.<ref>{{cite web|title=A 4iG Csoport Vodafone részvényekre cserélte Yettel-Cetin részedését, az állam a Yettelben szerzett új részvényeket |url=https://media1.hu/2023/03/20/a-4ig-csoport-vodafone-reszvenyekre-cserelte-yettel-cetin-reszedeset-az-allam-a-yettelben-szerzett-uj-reszvenyeket/ |accessdate=20230320 |date=20230320 |publisher=Media1 |language=magyar}}</ref>
== Szponzoráció ==
== Szponzoráció ==
2007 októberében a Vodafone szponzori szerződést kötött a [[Magyar Vízilabda-szövetség]]gel és [[Kásás Tamás]]sal. A Vodafone Magyarország lett a szövetség főszponzora, amikor 2009-ben újabb négy évvel meghosszabbították a szponzori szerződést.
2007 októberében a Vodafone szponzori szerződést kötött a [[Magyar Vízilabda-szövetség]]gel és [[Kásás Tamás]]sal. A Vodafone Magyarország lett a szövetség főszponzora, amikor 2009-ben újabb négy évvel meghosszabbították a szponzori szerződést.

A lap 2023. október 9., 20:29-kori változata

Vodafone Magyarország
Hivatalos névVodafone Magyarország Zrt.
Rövid névVodafone
JelmondatTogether we can
Típuszártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva1999. november 30.
SzékhelyBudapest
VezetőkBlénessy László (vezérigazgató)
Iparág
  • távközlés
  • mobiltávközlés
TulajdonosAntenna Hungária (70,5%, 4iG), Corvinus Zrt. (29,5%, magyar állam) (2023–)
Vodafone (1999–2023)
Termékekfeltöltős mobiltelefon

Magyar cégjegyzékszám01-10-044159
A Vodafone Magyarország weboldala
SablonWikidataSegítség

A Vodafone Magyarország egy telekommunikációs cég Magyarországon. Működését 1999-ben kezdte meg, miután megszerezte az ország harmadik GSM 900/1800 MHz-es engedélyét, és az első szolgáltató volt, amely a DCS-1800-as sávban működött Magyarországon. A Vodafone az ország második legnagyobb mobilszolgáltatója a Magyar Telekom mögött, megelőzve a Yettel Magyarországot; 2021 második negyedévében kb. 27%-os piaci részesedéssel rendelkezett.[1]

2023 januárjában a 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 51, az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 49 százalékos tulajdonrésszel kivásárolta az anyacégtől, várhatóan a Vodafone márkanevet a 4iG Albán, és montenegrói telekommunikációs vállalatainál is használt "One" márkanévre cserélik. A 4iG jelenleg a vállalat tulajdonhányadának 70,5%-val, míg az állam 29,5%-val rendelkezik a Yettel Magyarország részvényeivel kapcsolatos csere óta.[2]

Hálózati információk

A Vodafone Magyarország mobilországkódja (MCC): 216, mobilhálózati kódja (MNC): 70 (nemzetközi hívószáma: +36 70).

A Vodafone Magyarország megjelenített neve: vodafone HU

A Vodafone GSM, GPRS, EDGE hálózatot üzemeltet 900/1800 MHz-en és HSDPA+ hálózatot 900/2100 MHz-en. A vállalat több mint 2600 aktív BTS (Base Transciever Station) állomással rendelkezik, és a 2011-es korszerűsítésnek köszönhetően a teljes hálózat alkalmas LTE átvitelre. A GSM hálózat 98,6%-ban, míg a 3G hálózat Magyarország 90,1%-át fedte le 2012 májusában

Története

1999. július 7-én a V.R.A.M. és a Primatel alkotta konzorcium nyerte el a harmadik GSM 900/1800-as magyarországi engedélyt. A megállapodás 1999. november 30-i aláírását követően a konzorcium Vodafone márkanév alatt indította el hálózatát. A kezdeti években a Vodafone a fő versenytársak, a Westel (ma Telekom) és a Pannon GSM (ma Yettel) hálózatának tornyait használta, míg saját hálózata csak Budapesten és más nagyvárosokban volt elérhető. 2002 végére az ország 90%-át lefedték.

A szolgáltató indulásakor az Antenna Hungária 20% tulajdonrésszel rendelkezett a vállalatban. 2001-ben 30%-ra növelte a részesdését.

2002 júliusában a Vodafone bejelentette, hogy átalánydíjas GPRS-internetajánlatot tesz közzé, amely korlátlan internet-hozzáférést biztosít ügyfelei számára. 2003-ban a Vodafone megváltoztatta a szolgáltatás feltételeit és forgalmi korlátozásokat vezetett be, ami miatt sok ügyfél panaszt tett a szabályozó hatóságoknál. 2003. január 30-án a vállalat elindította a Vodafone live! szolgáltatást, és még ugyanebben az évben a Vodafone ügyfélköre meghaladta az 1 milliót.

2004 szeptemberében az Antenna Hungária Vodafone Magyarország Rt-ben meglévő részesedését eladta a Vodafone Internationalnek. 2004 decemberében a Vodafone megvásárolta a harmadik magyarországi 3G licencet az NHH 2004-es UMTS-tenderén.

2005-ben a Vodafone elindította a Vodafone Passport szolgáltatást, amely akkoriban 17 országban volt elérhető. 2005. december 16-án indították el az ország harmadik 3G hálózatát, amely csak Budapest belső kerületeiben volt elérhető. 2006 novemberében a vállalat új alternatívát kínált a vezetékes telefonálóknak. A Vodafone Otthon szolgáltatás lehetővé tette az ügyfelek számára, hogy egyetlen készülékkel kombinálják a vezetékes és a mobil távközlés előnyeit.

2007-ben a vállalat új, átalánydíjas, korlátlan internetszolgáltatást jelentett be a HSDPA-hálózaton. A feltételek később megváltoztak, és a Vodafone 5 GB/hó forgalom felett sávszélesség-korlátozást vezetett be. A GVH, a magyarországi versenyfelügyelet bírságot szabott ki a vállalatra. 2008-ban a Vodafone az UMTS-infrastruktúra beszállítójaként a Huawei-re váltott. 2008-ban a vállalat ingyenes hálózaton belüli szöveges üzeneteket vagy perceket kínált minden előre fizetett ügyfélnek, amennyiben 3000 forinttal vagy annál nagyobb összeggel töltötték fel egyenlegüket. Ugyanebben az évben a vállalat ingyenes hálózaton belüli szöveges üzeneteket vagy perceket kínált minden előre fizetett ügyfélnek.

A Vodafone Magyarország a Magyar Postával együtt 2009-ben indította el az első Postafon márkanév alatt működő MVNO-t Magyarországon. A szolgáltató ez idő tájt tesztelte az LTE technológiát Budapesten. Bevezette a Vodafone Plus postpaid csomagot is, amely a magyar piacon elsőként korlátlan hang- és szöveges szolgáltatásokat kínált.

A GVH 2010-ben a Vodafone-t és a T-Mobile-t is megbírságolta. Mindkét vállalat azt állította, hogy "a leggyorsabb mobil adathálózattal" rendelkezik az országban, anélkül, hogy erre észszerű bizonyítékot szolgáltatott volna.

2011-ben a Vodafone bejelentette hálózati infrastruktúrájának korszerűsítését. A hálózatmodernizációs folyamat 2012 márciusában fejeződött be. A Vodafone, miután további sávszélességet biztosított az E-GSM sávban, elindította az országos HSDPA+ hálózatot, amely nagyjából 9,5 millió ember számára érhető el az országban. A 21 Mbit/s sebességű HSDPA+ hálózat 2012 júliusától 2432 településen, míg a 42 Mbit/s sebességű DC-HSPA+ hálózat 101 településen, köztük Budapesten is elérhető lett. A teljes hálózat LTE-képes. 2012 októberében a Vodafone elindította az okostelefon-felhasználóknak szánt RED csomagjait korlátlan hívásokkal és szöveges üzenetekkel. 2012-ben ők voltak az első olyan szolgáltató a piacon, amely átalánydíjas tarifákat kínált.

2012-ben a Vodafone bejelentette, hogy 50%-os vegyesvállalatot hoz létre a Tescoval a Tesco Mobile elindítására. Ez a partnerség volt az első hivatalos együttműködés a két vállalat között a világon. Ugyanezen év decemberében 3G szolgáltatást indított a budapesti metró M2 és M3 vonalain.

2018-ban a Vodafone bejelentette a UPC Magyarország felvásárlását a Liberty Globaltól. A felvásárlás 2019-ben zárult le, 2020 áprilisában pedig a UPC márkanév kivezetésre került.

2020-tól a Vodafone az európai toronyüzletágát (a hálózati eszközök és az adótornyok teljes infrastruktúráját) kiszervezte a Vantage Towers nevű cégbe, így Magyarországon is ők üzemeltetik a hálózatot.[3]

2023. január 9-én az ötödik Orbán-kormány és a 4iG egyik leányvállalata 49:51-es arányban, 660 milliárd forintért megvette a Vodafone Magyarországot.

Szponzoráció

2007 októberében a Vodafone szponzori szerződést kötött a Magyar Vízilabda-szövetséggel és Kásás Tamással. A Vodafone Magyarország lett a szövetség főszponzora, amikor 2009-ben újabb négy évvel meghosszabbították a szponzori szerződést.

2010 és 2011 között a Vodafone Magyarország volt a Sziget Fesztivál főszponzora.

A Vodafone Csoport 2013-ban a korábban McLaren Mercedes néven futó Formula–1-es csapat főszponzora volt. A Vodafone 2010-ben nyitotta meg Budapesten Európa első Vodafone McLaren Mercedes üzletét. Ugyanebben az évben a Vodafone lehetővé tette azt is, hogy a 2010-es Magyar Nagydíj alatt a Pick Szeged logója megjelenjen a McLaren Formula–1-es autóin. 2012. május 1-jén a Vodafone Budapest utcáira hozta a Formula–1-et. A Vodafone 2012. május 1-jén Budapest utcáira hozta a Formula–1-et. Jenson Button a Vodafone Magyarország "Raise your game" hétvége keretében mutatta meg, milyen az, amikor 172 km/h sebességgel hajt a belvárosi sugárúton.

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vodafone Hungary című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.