Vodafone Magyarország
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Vodafone Magyarország Zrt. | |
 | |
| Hivatalos név | Vodafone Magyarország Zrt. |
| Rövid név | Vodafone |
| Jelmondat | Together we can |
| Típus | zártkörűen működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1999. november 30. |
| Székhely | Budapest, Magyarország |
| Vezetők | Amanda Nelson (elnök, vezérigazgató) |
| Iparág | mobil távközlés |
| Termékek | prepaid mobile phone |
| Anyavállalata | 4iG Nyrt. (2023–) |
| Leányvállalatai | UPC Magyarország Kft. |
| Magyar cégjegyzékszám | 01-10-044159 |
| A Vodafone Magyarország Zrt. weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vodafone Magyarország egy telekommunikációs cég Magyarországon. Működését 1999-ben kezdte meg, miután megszerezte az ország harmadik GSM 900/1800 MHz-es engedélyét, és az első szolgáltató volt, amely a DCS-1800-as sávban működött Magyarországon. A Vodafone az ország harmadik legnagyobb mobilszolgáltatója. A szolgáltató 2020 második negyedévében kb. 27%-os piaci részesedéssel rendelkezett, akárcsak 2019 decemberében.
Hálózati információk[szerkesztés]
A Vodafone Magyarország MCC-MNC kódja 216-70, mobilhálózati kódja 70 (nemzetközi: +36 70).
A Vodafone Magyarország megjelenített neve: vodafone HU
A Vodafone GSM, GPRS, EDGE hálózatot üzemeltet 900/1800 MHz-en és HSDPA+ hálózatot 900/2100 MHz-en. A vállalat több mint 2600 aktív BTS (Base Transciever Station) állomással rendelkezik, és a 2011-es korszerűsítésnek köszönhetően a teljes hálózat alkalmas LTE átvitelre. A GSM hálózat 98,6%-ban, míg a 3G hálózat Magyarország 90,1%-át fedte le 2012 májusában
Története[szerkesztés]
1999. július 7-én a V.R.A.M. és a Primatel alkotta konzorcium nyerte el a harmadik GSM 900/1800-as magyarországi engedélyt. A megállapodás 1999. november 30-i aláírását követően a konzorcium Vodafone márkanév alatt indította el hálózatát. A kezdeti években a Vodafone a fő versenytársak, a Westel (ma Telekom) és a Pannon GSM (ma YETTEL) hálózatának tornyait használta, míg saját hálózata csak Budapesten és más nagyvárosokban volt elérhető. A 2002-es év végén az ország 90%-át lefedték.
2003. január 30-án a vállalat elindította a Vodafone live! szolgáltatást, és még ugyanebben az évben a Vodafone ügyfélköre meghaladta az 1 milliót.
2004 decemberében a Vodafone megvásárolta a harmadik 3G licencet az NHH 2004-es UMTS-tenderén.
2005-ben a Vodafone elindította a Vodafone Passport szolgáltatást, amely akkoriban 17 országban volt elérhető. 2005. december 16-án indították el az ország harmadik 3G hálózatát, amely csak Budapest belső kerületeiben volt elérhető.
2006 novemberében a vállalat új alternatívát kínált a vezetékes telefonálóknak. A Vodafone Otthon szolgáltatás lehetővé tette az ügyfelek számára, hogy egyetlen készülékkel kombinálják a vezetékes és a mobil távközlés előnyeit.
2008-ban a Vodafone az UMTS-infrastruktúra beszállítójaként a Huawei-re váltott. 2008-ban a vállalat ingyenes hálózaton belüli szöveges üzeneteket vagy perceket kínált minden előre fizetett ügyfélnek, amennyiben 3000 forinttal vagy annál nagyobb összeggel töltötték fel egyenlegüket. Ugyanebben az évben a vállalat ingyenes hálózaton belüli szöveges üzeneteket vagy perceket kínált minden előre fizetett ügyfélnek.
A Vodafone Magyarország a Magyar Postával együtt 2009-ben indította el az első Postafon márkanév alatt működő MVNO-t Magyarországon. A szolgáltató ez idő tájt tesztelte az LTE technológiát Budapesten is. A Vodafone bevezette a Vodafone Plus postpaid csomagot is, amely a magyar piacon elsőként korlátlan hang- és szöveges szolgáltatásokat kínált.
2011-ben a Vodafone bejelentette hálózati infrastruktúrájának korszerűsítését.
2012-ben a Vodafone bejelentette, hogy 50%-os vegyesvállalatot hoz létre a Tescóval a Tesco Mobile elindítására. Ez a partnerség volt az első hivatalos együttműködés a két vállalat között a világon. Ugyanezen év decemberében a Vodafone 3G szolgáltatást indított a budapesti metró M2 és M3 vonalain.
2018-ban a Vodafone bejelentette a UPC Magyarország felvásárlását. A Vodafone 2019-ben jogszerűen vásárolta meg a UPC hálózatát a régióban a Liberty Global-tól.
2020 áprilisában a UPC márkanév teljesen megszűnt, és minden szolgáltatás Vodafone Magyarországra változott.
2023. január 9-én az ötödik Orbán-kormány és a 4iG egyik leányvállalata 49:51-es arányban, 660 milliárd forintért megvette a Vodafone Magyarországot.
A hálózatmodernizációs folyamat 2012 márciusában fejeződött be. A Vodafone, miután további sávszélességet biztosított az E-GSM sávban, elindította az országos HSDPA+ hálózatot, amely nagyjából 9,5 millió ember számára érhető el az országban. A 21 Mbit/s sebességű HSDPA+ hálózat 2012 júliusától 2432 településen, míg a 42 Mbit/s sebességű DC-HSPA+ hálózat 101 településen, köztük Budapesten is elérhető. A teljes hálózat LTE-képes. 2012 októberében a Vodafone elindította az okostelefon-felhasználóknak szánt RED csomagjait korlátlan hívásokkal és szöveges üzenetekkel. 2012-ben ők voltak az első olyan szolgáltató a piacon, amely átalánydíjas tarifákat kínált.
UPC Magyarország[szerkesztés]
A UPC Magyarország a Liberty Global Europe magyarországi távközlési tevékenysége volt. A UPC Magyarország a legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltató Magyarországon. A UPC Magyarország 2014. december 31-én 2,0 millió szolgáltatási előfizetőnek nyújt digitális és analóg kábelvideó-, szélessávú internet-, valamint hagyományos áramkörkapcsolt és digitális telefonos (VoIP) szolgáltatásokat.
A UPC Magyarország 22 magyarországi nagyvárosban és azok vonzáskörzetében működött, köztük a fővárosban, Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett és Székesfehérváron. A 2017-es évben a bevétel 310,2 millió dollár volt.
2018 májusában a Vodafone bejelentette, hogy felvásárolja a vállalatot. 2020 áprilisában a vállalat beolvadt a Vodafone Magyarországba, a UPC márkanév pedig visszavonult.
Szponzoráció[szerkesztés]
2007 októberében a Vodafone szponzori szerződést kötött a Magyar Vízilabda-szövetséggel és Kásás Tamással. A Vodafone Magyarország lett a szövetség főszponzora, amikor 2009-ben újabb négy évvel meghosszabbították a szponzori szerződést.
A Vodafone Csoport 2013-ban a korábban McLaren Mercedes néven futó Formula–1-es csapat főszponzora volt. A Vodafone 2010-ben nyitotta meg Budapesten Európa első Vodafone McLaren Mercedes üzletét. Ugyanebben az évben a Vodafone lehetővé tette azt is, hogy a 2010-es Magyar Nagydíj alatt a Pick Szeged logója megjelenjen a McLaren Formula–1-es autóin. 2012. május 1-jén a Vodafone Budapest utcáira hozta a Formula–1-et. A Vodafone 2012. május 1-jén Budapest utcáira hozta a Formula–1-et. Jenson Button a Vodafone Magyarország "Raise your game" hétvége keretében mutatta meg, milyen az, amikor 172 km/h sebességgel hajt a belvárosi sugárúton.
2010 és 2011 között a Vodafone Magyarország volt a Sziget Fesztivál főszponzora.
2021-től 2022-ig a Vodafone volt az UEFA Európa Konferencia Liga főtámogatója.
Kritikák[szerkesztés]
2002 júliusában a Vodafone bejelentette, hogy átalánydíjas GPRS-internetajánlatot tesz közzé, amely korlátlan internet-hozzáférést biztosít ügyfelei számára. 2003-ban a Vodafone megváltoztatta a szolgáltatás feltételeit és forgalmi korlátozásokat vezetett be, ami miatt sok ügyfél panaszt tett a szabályozó hatóságoknál.
2007-ben a vállalat új, átalánydíjas, korlátlan internetszolgáltatást jelentett be a HSDPA-hálózaton. A feltételek később megváltoztak, és a Vodafone 5 GB/hó forgalom felett sávszélesség-korlátozást vezetett be. A GVH, a magyarországi versenyfelügyelet bírságot szabott ki a vállalatra.
A GVH 2010-ben a Vodafone-t és a T-Mobile-t is megbírságolta. Mindkét vállalat azt állította, hogy "a leggyorsabb mobil adathálózattal" rendelkezik az országban, anélkül, hogy erre észszerű bizonyítékot szolgáltatott volna.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vodafone Hungary című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.