Sklov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sklov
Shklovrat.jpg
Sklov címere
Sklov címere
Közigazgatás
Ország  Fehéroroszország
Alapítás éve 1535
Irányítószám 213010
Körzethívószám 2239
Népesség
Teljes népesség 16 359 fő (2015)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 158 m
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Sklov (Fehéroroszország)
Sklov
Sklov
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 54° 12′ 30″, k. h. 30° 17′ 13″Koordináták: é. sz. 54° 12′ 30″, k. h. 30° 17′ 13″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sklov témájú médiaállományokat.

Sklov (Шклоў, Шклов) kisváros Fehéroroszország Mahiljovi területének északi részén, a Sklovi járás székhelye. 2006-ban 13,4 ezer lakosa volt [1]. Mahiljovtól 38 km-re északra, a Dnyeper jobb partján fekszik, a Szerebrjanka-patak torkolatánál.

Története[szerkesztés]

A városháza épülete

Első írásos említése 1535-ből származik. A 16. század során számos lengyel mágnáscsalád birtokolta (Czartoryski, Chodkowicz, Siniawski). 1568-ban a Sklovi grófság székhelyévé vált, 1643-ban már 4750 lakosa és 950 épülete volt. Közelében zajlott le a sklovi csata 1654. augusztus 12-én a lengyel-orosz háború részeként. 1668-ban egy tűzvész teljesen elpusztította, ezután építették újjá mai helyén (korábban a mai Malij Sztarij Sklov falu helyén feküdt, 3 km-re nyugatabbra).
1762-ben városi jogokat és címert kapott. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor került Oroszországhoz.
A 19. század folyamán gyorsan fejlődő folyami kikötővé és kereskedővárossá vált, birtokosai (G. Patyomkin herceg majd Sz. Zorics generális) számos manufaktúrát létesítettek (selyemszövő, posztó- és vitorlavászonkészítő, kötélverő műhelyeket). Egy ideig kadétiskola is működött itt, de 1801-ben Grodnóba, majd később Moszkvába költöztették. 1780-1844 között színháza is volt a városnak, de balett- és zeneiskola is működött itt. A 20. század első éveiben az Orsa-Mahiljov vasútvonal sklovi állomása is felépült. 1898-ban itt épült fel az akkori Oroszország egyik első kartonpapírgyára. A századfordulón 10 ezer lakosa volt.
Sklov lakosai aktívan részt vettek az 1905-ös forradalomban. 1917-ben a Téli Palota ostromlói között is ott voltak a skloviak. A szovjethatalom 1917 novemberében alakult meg a városban. 1924-ben járási székhely lett. 1925-ben újra megkapta a városi címet. 1939-ben 8,1 ezer lakosa volt. 1941. július 9-1944. június 27. között német megszállás alatt volt. A németek 1941 szeptemberében mintegy 3 ezer embert gyilkoltak meg. Az 1980-as években Aljakszandr Rihoravics Lukasenka, a későbbi fehérorosz elnök (aki a közeli Kopiszban született) itt dolgozott, mint a járási állami gazdaságok igazgatója.

Gazdasága[szerkesztés]

A város legfontosabb ipari üzeme a Szpartak cellulóz- és papírgyár, de működik itt tejfeldolgozó üzem, lenüzem és takarmányelőállító üzem is. A fa- és építőipar is jelen van Sklovban. Sklovot a P76-os főút köti össze Mahiljovval (38 km) és Orsával (49 km). A P77-es út Bjalinyicsi (70 km) felé teremt összeköttetést. A Dnyeper hídján át 14 km hosszú autóút vezet a városközpontból az M8-as nemzetközi (Pszkov-Kijev közötti) főúthoz. Sklov a Mahiljov-Orsa vasútvonal legfontosabb állomása.

A Szpaszo-Preobrazsenszkaja- templom

Nevezetességei[szerkesztés]

A város 18.-19. századi fénykorának épületeiből kevés maradt fenn napjainkra. Legfontosabb műemlék épülete a városháza (ratusa), mely a 18. század végén épült klasszicista stílusban, a hozzá tartozó kereskedősorral. A belváros legfontosabb utcájában (Szovjetszkaja) található a 20. század elején épült Szpaszo-Preobrazsenszkaja-templom. A papírgyár 1898-ból származó épülete, néhány 19. századi lakóház és a városi park tarthat még számot érdeklődésre. Az egykor itt élt zsidó lakosságra a zsinagóga és a zsidó temető emlékeztet.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]