Kopisz
| Kopisz | |||
 | |||
| Az egykori vár helye | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Irányítószám | 211038 | ||
| Körzethívószám | +375 216 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 609 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 150 m | ||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 54° 19′ 28″, k. h. 30° 17′ 30″Koordináták: é. sz. 54° 19′ 28″, k. h. 30° 17′ 30″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kopisz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kopisz (belaruszul és oroszul: Копысь, lengyelül: Kopyś) egy városi típusú település Fehéroroszországban, a Vicebszki területen, az Orsai járásban. Ebben a városban született Aljakszandr Rihoravics Lukasenka fehérorosz elnök.
Története[szerkesztés]
Az első hivatkozások 1059-re datálhatók. A 14. századtól a Litván Nagyhercegség, majd a Krewoi Unió (1385) után a Lengyel-Litván Unió része volt. Közigazgatásilag a Vicebszki vajdaság része volt. A 16. században városi jogokat kapott. Az Ostrogski család, majd 1594 után a Radziwiłł család tulajdonában lévő magánváros volt.[2] Kopisz városában vár állt, és Krzysztof Mikołaj Radziwiłł alapított egy református templomot.[2] A Nagy északi háború idején, 1707-ben Kopisz elpusztult az orosz csapatok által. 1772-ben Lengyelország első felosztása során az Orosz Birodalom része lett.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kopys című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.
- ↑ a b Słownik geograficzny Królestwa Polskiego i innych krajów słowiańskich, Tom IV, Warsaw, 1883, p. 388 (in Polish)