Orsa (Fehéroroszország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orsa
Orša Montage (2017).jpg
Orsa címere
Orsa címere
Orsa zászlaja
Orsa zászlaja
Közigazgatás
Ország  Fehéroroszország
Alapítás éve 1067
Irányítószám 211030
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 116 936 fő (2014)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 192 m
Terület 38,9 km²
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Orsa (Fehéroroszország)
Orsa
Orsa
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 54° 30′ 33″, k. h. 30° 25′ 33″Koordináták: é. sz. 54° 30′ 33″, k. h. 30° 25′ 33″
Orsa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orsa témájú médiaállományokat.

Orsa (belarusz nyelven: Орша, régiesen Vorsa) város Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper partján, a Vicebszki terület Orsai járásának székhelye. A Moszkvát Minszkkel összekötő M1-es autópálya közelében fekszik, Minszktől 238 km-re északkeletre, az orosz határtól 40 km-re, a terület székhelytől való távolsága 68 km. Lakossága 2006-ban 125,6 ezer fő, ezzel a Vicebszki terület második legnépesebb városa.

Története[szerkesztés]

Orsa vasúti pályaudvara

Egyike az ország középkori alapítású városainak, 1067-ben alapították. 1320-ban a Litván Nagyfejedelemség része lett, majd a 15. század elején várral gazdagodott. 1514-ben a litván hadak az orsai csatában legyőzték az oroszokat. A 16.-17. században fontos vallási és kulturális központtá vált, az országban az első protestáns gyülekezetek egyike itt alakult meg 1555-ben, majd 1630-tól a Kuciejna-monostor a belorusz könyvnyomtatás központja lett. 1620-ban kapott magdeburgi városi jogokat. 1654-1667 között a 13 éves háborúban a város elpusztult, lakóinak felét megölték. 1772-ben Oroszországhoz (a Mogiljovi kormányzósághoz) került, megfosztották városi jogaitól és hanyatlásnak indult, amit a napóleoni háborúkban elszenvedett pusztítások csak fokoztak. A 19. században viszont újra fejlődésnek indult, ezt elsősorban kiváló közlekedési helyzetének köszönhette (itt keresztezik egymást a Varsó-Moszkva, valamint a Kijev-Szentpétervár útvonalak, átkelőhely a Dnyeperen). A Breszt-Moszkva vasútvonal 1871-ben, a Mahiljov-Vicebszk-vonal pedig 1902-ben épült meg és ezzel a város vasúti csomópont lett. 1918-ban (februártól októberig) német megszállás alatt volt, majd 1919-1924 között ismét Oroszországhoz tartozott, 1924-ben csatolták a Belorusz SZSZK-hoz. 1923-ban megépült a várost Kricsavval, 1927-ben pedig a Lepellel összekötő vasúti szárnyvonal. 1939-ben lakossága elérte a 37 ezer főt. A németek 1941. július 16-án foglalták el, a város környékén vetette be a Vörös Hadsereg először a Katyusa rakéta-sorozatvetőt. A németek a megszállás idején koncentrációs tábort létesítettek Orsában, ahol 19 ezer embert öltek meg. A környéken erős partizánmozgalom működött Konsztantyin Zaszlonov vezetésével, amely számos német vasúti szerelvényt robbantott fel. A város 1944. június 27-én szabadult fel. A háború után gyorsan növekedett a népessége, 1970-ben lépte át a 100 ezres népességhatárt.

Gazdaság[szerkesztés]

A város legjelentősebb ipari üzeme a lenfeldolgozó kombinát, de meg kell említeni műszergyártását, sokoldalú élelmiszeriparát (sörgyárát 1883-ban alapították, itt működik az ország legnagyobb konzervgyára) és építőanyag-iparát is.

Látnivalók[szerkesztés]

A Szt. Ilja-templom

A Szt. Józsefről elnevezett domonkos templom 1808-ban épült, a jezsuiták 18. századi templomának viszont már csak romjai láthatóak. Az 1620-ban alapított Kutyeinszkij-monostor Szentháromság-temploma 1624-1626-ban épült. A régi monostorok nagy részének csak romjai láthatók, az Uszpenszkij-monostor (az 1880-ban épült Szt. Ilja-templommal) viszont ma is működik. Ipari műemlék az 1902-ben épült vízimalom. A 14.-16. századi várdomb ma archeológiai lelőhely. A városban a Katyusa-emlékműkomplexuma és Zaszlonov emlékműve őrzi a második világháború emlékét. Orsában honismereti múzeum és Vladzimir Karatkievics (1930-1984) belarusz író emlékmúzeuma működik.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orsa (Fehéroroszország) témájú médiaállományokat.