Sigtuna
| Sigtuna | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svédország | ||
| Megye | Stockholm megye | ||
| Község | Sigtuna község | ||
| Irányítószám | 193 | ||
| Körzethívószám | 08 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9689 fő (2020. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1824[2] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,95[2] km² | ||
| Összesen | 3,95[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sigtuna
Pozíció Svédország térképén
| |||
| é. sz. 59° 37′, k. h. 17° 43′Koordináták: é. sz. 59° 37′, k. h. 17° 43′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sigtuna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sigtuna városa egy nagy történelmi múltra visszatekintő svéd város. A róla elnevezett, Stockholmhoz közel eső Sigtuna községben található, de annak Märsta város a központja, nem pedig Sigtuna.
Történelem[szerkesztés]
A Mälaren tó mellett fekvő várost Erik Segersäll alapította 980 körül. Városi privilégiumait Olof Skötkonungtól kapta 1010-ben. Az 1100-as évek végétől mintegy 250 éven át virágzott királyi és kereskedelmi központként. A 990-es években itt verték az első svéd pénzérmét Olof Skötkonung uralkodása alatt.
A várost 1187-ben külső támadás dúlta fel, kissé a vikingek által korábban másutt végrehajtott támadásokhoz hasonló módon. A támadók kilétét illetően vita van a történészek között, a források „keleti barbárokról" szólnak. Észtekről, lettekről, karéliaiakról, valamint Novgorod alattvalóiról vannak feltételezések. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy az észt szigetek (Saaremaa) lakói voltak a támadók. Mindenesetre a város híres kincse, egy bronzkapu, Novgorodba került a támadást követően.[3]
Sigtuna nagyjából kiheverte a csapást, és jelentős város maradt a későbbiekben is, de az 1400-as években fokozatosan háttérbe szorult Uppsala, Visby, Kalmar, majd Stockholm mögött.
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 2580 | 3234 | 7204 | 8444 | 9074 | 9312 | 9592 | 9592 | 9689 | 9689 |
| 1960 | 1965 | 2005 | 2010 | 2015 | 2017 | 2018 | 2018 | 2020 | 2020 |
Turizmus[szerkesztés]
Sigtuna népszerű idegenforgalmi hely. Fontos oktatási intézményei vannak, XVI. Károly Gusztáv király is tanult itt ifjúkorában. Középkori kőtemplomok maradványai láthatók a városközpont közelében.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
- ↑ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
- ↑ A sigtunai bronzkapu a novgorodi katedrálison
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Sigtuna elfoglalása (1187)
- Sigtunas förhärjning 1187
- Om händelser 1187(Angol)
- Sigtuna museum
- Sigtuna turism
|
