Semsey László

Semsey László
Született	1869. december 24. Pest
Elhunyt	1943. május 5. (73 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Semsey Andor
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.) magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1905. január 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.) magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.) a magyar főrendiház tagja (1908. április 10. – 1918. november 16.) magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.) a magyar felsőház tagja (1930-as évek – nem ismert)
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1893, államtudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Semsei gróf Semsey László Lajos Ferenc (Pest, 1869. december 24. – Budapest, 1943. május 5.) politikus, titkos tanácsos, huszárhadnagy, nagybirtokos.

Élete

Semsey Albert (1820–1873) abaúji főispán és Bencsik Valéria (1832–1886) hatodik gyermeke és egyetlen fia, a neves Semsey család sarja. A középiskolát Kalksburgban, az egyetemet Angersben, Oxfordban és a Budapesti Egyetemen végezte, ezt követően 1893-ban állam- és jogtudományokból doktorált. Katonaként a 7. számú huszárezredben szolgált, innen tartalékos huszárhadnagyként és parancsőrtisztként szerelt le. 1896-ban, a millenniumi ünnepségek idején Ferenc József a szertartásmesteri teendők ellátásával bízta meg. Ekkor kezdett politikával foglalkozni, és ugyanattól az évtől már országgyűlési képviselő is volt, a nagyidai kerületet képviselte a Szabadelvű Párt színeiben. 1906-ban azonban kilépett pártjából és a nemzeti ellenállás szervezésében vállalt nagy szerepet, ezt a célt anyagilag is bőséggel támogatta. Az Országos Alkotmánypárt ügyvezető jegyzője és Andrássy Gyula egyik leghűségesebb követője lett. 1907. augusztus 25-én az uralkodó érdemeiért grófi címmel ruházta fel, ezzel együtt pedig az örökös jogú főrendiházi tagságot is megkapta. Az első világháború alatt a sebesültek szállítását irányította a Magyar Vöröskeresztnél. 1918 után teljesen visszavonult a közélettől, a továbbiakban birtokain gazdálkodott. Az 1930-as években rövid időre visszatért, a Felsőház tagjai között foglalt helyet.

Családja

1894-ben nősült, Dessewffy Karolina grófnőt (1870–1950), Dessewffy Aurél főrendiházi elnök leányát vette el, akitől három gyermeke született:

• Ilona Ignácia Róza Aurélia Mária Margaréta Johanna (1895–1978); férje: Franz von Ortenburg-Neuortenburg gróf (1875–1936)
• Andor István Mária Sándor Albert Aurél László József (1897–1977); neje: Károlyi Klára grófnő (1903–1993)
• Lujza Mária Karolina Paula Andrea (1900–1981); férje: Berthold von Stürgkh zu Plankenwart (1898–1965)

Források

• Gudenus János: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája
• Országgyűlési Almanach 1910–1915 (online hozzáférés)
• Országgyűlési Almanach 1935–1940 (online hozzáférés)
• Gábor Eszter: Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota (online hozzáférés)