Ugrás a tartalomhoz

Selenicereus grandiflorus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selenicereus grandiflorus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Kaktuszfélék (Cactaceae)
Alcsalád: Kaktuszformák (Cactoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Hylocereeae
Nemzetség: Selenicereus
Faj: S. grandiflorus
Tudományos név
Selenicereus grandiflorus
(L) Br & R in Contr. US Nat. Herb. 12:430 (1909)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Selenicereus grandiflorus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Selenicereus grandiflorus témájú médiaállományokat és Selenicereus grandiflorus témájú kategóriát.

A Selenicereus grandiflorus egy rendkívül alakgazdag és változékony epifita kaktusz, széles körben elterjedt és termesztett dísz- és gyógynövény, az első leírt kaktuszfajok egyike (Cactus grandiflorus L.). Spanyol neve (reina de la noche) után minden nyelvben elterjedt az éjkirálynő-kaktusz elnevezése.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Vadon Kelet-Mexikó, Jamaica és Kuba száraz erdeiben fordul elő, azonban hosszú ideje termesztik és gyógynövényként használják. Vadon sziklákra kúszva él, 700 m tszf. magasságig.

Jellemzői[szerkesztés]

Kúszó hajtású, zöld vagy kékeszöld epidermiszű növény, a szárai legfeljebb 25 mm átmérőjűek, (6-) 7-8 bordája van, melyek alacsonyak. Areolái fiatalon kicsik, 10–15 mm távolságban fejlődnek, kezdetben csak szőr fejlődik rajtuk. Tövisei hegyesek, 7-11 darab fejlődik areolánként, 4–10 mm hosszúak, sárgásak. Virágai 180–300 mm hosszúak, illatosak. A pericarpium és a tölcsér is töviseket hordoz. A külső szirmok hosszúak és keskenyek, lazacszínűek, a belsők fehérek és levágott hegyűek. Termése 80 mm átmérőjű tojásdad, vörös vagy sárga bogyó, barna szőrök és sárga tövisek borítják. Extrém variabilitással rendelkező taxon, különösen Jamaicán, ugyanazon a növényen fejlődnek hengeres szárú és bütykösen hullámos bordájú hajtások.

Története és rokonsági viszonyai[szerkesztés]

A faj hosszú ideje kultivált, elkülönülése a többi Selenicereus fajtól máig viták tárgyát képezi. Ez volt az első Selenicereus faj, melyet termesztésbe vontak. Linné 1753-ban írta le, azonban már hosszú ideje ismert volt, a Hortus Kewensis szerint már 1700 előtt is termesztették a Royal Gardens-ban Hampton Court-ban. Linné számára is ez a klón jelentette a holotípust.

A Selenicereus grandiflorus subsp. grandiflorus (L) B & R alfajba vonták össze a korábban különállónak tekintett Selenicereus coniflorus, hallensis és urbanianus fajokat is. Alfajaival és a Selenicereus pteranthus fajjal bonyolult komplexet képez.

Ralf Bauer szerint négy alfaját lehet elkülöníteni, melyeket korábban önálló fajokként különítettek el:

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Hunt D.R. et al. (2006): The new cactus lexikon. DH Books, Miborn Port, England. ISBN 0-9538134-5-2
  • Anderson H.F. et al. (2001): The cactus family. Timber Press, Portland, Oregon, USA. ISBN 0-8819249-8-9