Sebestyén Jenő (tanár, 1884–1950)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sebestyén Jenő
Magyarország
20. század
Élete
Született1884. június 8.
Csúza
Elhunyt1950. június 2. (65 évesen)
Budapest
IskoláiKároli Gáspár Református Egyetem (–1906)
Pályafutása
Iskola/Irányzatreformátus teológia
Fontosabb műveiKálvinizmus és demokrácia

Sebestyén Jenő (Csúza,[1] 1884. június 8.Budapest, 1950. június 2.)[2] református lelkész, teológus, filozófiai doktor, a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára 28 éven keresztül.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Sebestyén Jenő Ádám és Furmann Antónia fia. Kecskeméten végezte el a Kecskeméti Református Főgimnáziumot 1902-ben. Ezután felvételt nyert a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol 1906-ban fejezte be tanulmányait. A teológiát apja kívánságára kezdte el, bár jogot szeretett volna tanulni.

A következő években, 1907 és 1910 között a hollandiai Utrechtben hallgatott teológiát. Itt megismerkedett a holland kálvinizmus szigorú alapelveivel, amit egész életében képviselt a liberális teológiával szemben. Ezt a teológiát történelmi kálvinizmusnak nevezte el.

1910-ben magántanár lett a Budapesti Református Teológiai Akadémián, ahol 1917-ben a filozófia doktora lett.

1918-tól kezdve 1946-ig elméleti teológiát tanított. 1928 és 1938 között a Budapesti Református Teológiai Akadémia igazgatója volt.

Nagy szerepe volt a Soli Deo Gloria református diákmozgalom szervezésében, ahol több előadást is tartott. 1936-ban megalapította a Kálvin János Társaságot.

Halálát nyelőcsőrák okozta. Felesége Tabódi Erzsébet volt.

Művei[szerkesztés]

  • 1920 és 1931 között a Kálvinista Szemle szerkesztője
  • 1934 és 1938 között a Magyar Kálvinizmus szerkesztője
  • A magyar Kálvin és a kapitalizmus (Budapest, 1911)
  • Kálvinizmus és demokrácia (Budapest, 1912)
  • Nietzsche és Kálvin (1917)
  • Ki az igazi kálvinista? (1925)
  • A református nő lelkivilága (3 kötet, Sylvester Kiadó, 1927)
  • Abraham Kuyper: A kálvinizmus lényege (ford., Kálvin János Társaság, 1922)
  • Az eucharisztia és az eucharisztikus kongresszusok református szempontból (Kálvin János Társaság, 1937)
  • Református Dogmatika (Iránytű Kiadó, 1994)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A református egyház (1919 – 1944) IN: Magyarország a XX. században, Babits Kiadó, Szekszárd, 1996–2000.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937].
  • Ladányi Sándor: A hollandiai neo-kálvinizmus ("kuyperianizmus") hatása a Magyarországi Református Egyházban – Magyar diákok az amsterdami Szabad Egyetemen. h. n. [Budapest], Károli Gáspár Református Egyetem Idegennyelvi Lektorátusa, é. n. [1997].
  • A Budapesti Református Theológiai Akadémia története. Szerk. Pap László és Bucsay Mihály. Budapest, Református Egyetemes Konvent Sajtóosztálya, 1955.
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Görföl Tibor–Kránitz Mihály: Teológusok lexikona. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. ISBN 9633890837
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8