Sebestyén (missziós püspök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sebestyén
Született 10. század
nem ismert
Elhunyt 1036. december 20.[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztsége
esztergomi érsek
Vallása római katolikus egyház
Szerzetesrend bencések


Boldog Sebestyén (950-970 között – 1036. december 20.) a másodikként és ötödikként[2] számontartott esztergomi érsek volt 1002 és 1007 között, majd 1012 után.

Élete[szerkesztés]

A Hartvik-féle legenda szerint mint pannonhalmi szerzetes Szent István esztergomi érsekké tette, valószínűleg Domonkos vaksága után.

A legenda szerint ő maga is elvesztette látását, három évig tartó vaksága idején Asztrik kalocsai püspök helyettesítette. 1005-ben már meggyógyult, és ő szentelte fel a pannonhalmi apátság templomát. Asztrikot a pápa jutalmul pedig kalocsai érseknek nevezte ki. Személye vitatott, egyes elképzelések szerint azonos azzal a Radla nevű térítő szerzetessel, aki Prágai Szent Adalbert nevelője és munkatársa volt, és 995-től Géza udvarában élt szerzetesként, ez azonban nem bizonyítható.[2] Ő építette a Szent Vitus-kápolnát az esztergomi várhegyen.

Ismeretlen időpontban boldoggá avatták, ünnepnapja: november 13.[3]

Források[szerkesztés]

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  2. a b Beke Margit (szerk.): Esztergomi érsekek 1001–2003. Budapest: Szent István Társulat. 2003. 17–18. o.  
  3. Diós István: A szentek élete - Boldog Sebestyén. katolikus.hu (2009) (Hozzáférés: 2020. jún. 15.)


Elődje:
Domonkos püspök
Esztergomi érsek
1001–1007 előtt
Utódja:
Radla
Elődje:
Szent Asztrik
Esztergomi érsek
1012 után–?
Utódja:
Benedek