Schwäbisch Hall

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schwäbisch Hall
Schwäbisch Hall, Panorama von SW.jpg
Schwäbisch Hall címere
Schwäbisch Hall címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Járás Schwäbisch Hall járás
Alapítás éve1280
Polgármester Hermann-Josef Pelgrim (SPD)
Irányítószám 74523
Körzethívószám 0791
Rendszám SHA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség40 440 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség387,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság301 m
Terület104,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Schwäbisch Hall (Németország)
Schwäbisch Hall
Schwäbisch Hall
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 06′ 44″, k. h. 9° 44′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 44″, k. h. 9° 44′ 15″
Schwäbisch Hall (Baden-Württemberg)
Schwäbisch Hall
Schwäbisch Hall
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Schwäbisch Hall járás térképén
Elhelyezkedése Schwäbisch Hall járás térképén
Schwäbisch Hall weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwäbisch Hall témájú médiaállományokat.

Schwäbisch Hall sótermeléséről ismert város Németország Baden-Württemberg tartományában, a Kocher folyó partján. Lakosainak száma 40 440 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-

Fekvése[szerkesztés]

Langenburgtól délre fekvő település.

Városrészei[szerkesztés]

Városrészl Címer Beolvasztás
2017. dec. 31-én[2]
Részei
Belváros 2758 Stadtkern, Katharinenvorstadt, Weilerwiese, Gelbinger Gasse és Vorderer Galgenberg
Északi belváros 955 Rippergstraße, Spinnerei, Auwiese, Diak és Wettbach
Kreuzäcker 3984 Lehen, Kreuzäcker, Herrenäcker, Klingenberg és Friedensberg
Déli Belváros 908 Lindach, Ackeranlagen, Unterlimpurger Straße és Oberlimpurg
Tullauer Höhe / Hagenbach 1. April 1935 3062 Hagenbach], Tullauer Höhe, Mittelschule, Hagenbachsiedlung és Schulzentrum West
Rollhof / Reifenhof 3424 Rollhofsiedlung, Alter Rollhof, Bahnhof, Reifenhof és Sonnenhof
Stadtheide 503 Stadtheide (Industrie) és Stadtheide
Heimbachsiedlung / Teurershof 5933 Heimbachsiedlung, Teurershof I, Teurershof II, Heimbach és An der Breiteich
Steinbach 1. Oktober 1930 1054 Kocherwiesensiedlung, Campingplatz, Comburg, Loh, Kleincomburg, Gefängnisgarten és Fassfabrik
Hessental 1. Juli 1936 7195 Ortskern Hessental, Gewerbegebiet, Wasenwiesen, Grundwiesensiedlung, Bahnhof Hessental, Ghagäcker, Kühläcker, Mittelhöhe és Schenkensee
Bibersfeld Wappen von Bibersfeld 1. Juni 1972 1664 Ortskern Bibersfeld, Hofäcker, Bühl, Baindäcker, Hohenholz, Sittenhardt, Wielandsweiler és Starkholzbach
Gailenkirchen Wappen von Gailenkirchen 1. Januar 1972 2293 Ortskern Gailenkirchen, Ortserweiterung Wackershofen, Sülz, Ortskern Gottwollshausen, Schleifbach és Riegeläcker
Gelbingen Wappen von Gelbingen 1. Januar 1975 692 Ortskern Gelbingen, Sonnenhalde, Schutzberg, Kocherhalde, Erlach
Eltershofen Wappen von Eltershofen 1. Juli 1973 731 Ortskern Eltershofen, Riedwiesen sowie Breitenstein
Weckrieden Wappen von Weckrieden 1. Januar 1972 421 Ortskern Weckrieden
Tüngental Wappen von Tüngental 1. Januar 1972 1500 Ortskern Tüngental, Schönäckersiedlung, Brunnenwiesen, Ramsbach, Veinau, Altenhausen, Wolpertsdorf és Otterbach
Sulzdorf Wappen von Sulzdorf 1. Januar 1972 2904 Ortskern Sulzdorf, Kirchäcker, Industriegebiet, Matheshörlebach, Jagstrot, Hohenstadt, Anhausen, Buch és Dörrenzimmern
A városrészei

Története[szerkesztés]

Schwäbisch Hall régi település. A város nevében a Hall szó, a só egykori neveként maradt fenn, ugyanis a sókitermelés biztosította egykor a középkori szabad birodalmi város jólétét és hatalmát. Innen származik a német fillér, a Heller szó is, mivel a városnak saját pénzverője volt.

A város egyik nevezetessége a 16. század elején épített Szent Mihály templom (Michaelkirche), melyhez 1507-ben készített hatalmas lépcsősor vezet fel széles ívben, egyben az ország egyik legszebb szabadtéri színpada.

1802-ben Württembergi Hercegséghez került.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Mihály templom (St. Michaelskirche)
  • Zeughaus

Politika[szerkesztés]

A városi parlament (Gemeinderat) 2019-ben
        
34 képviselő az alábbiak szerint:

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Johannes Brenz - német reformátor teológus. A reformációban is szerepet játszó város történetét és Brenz munkásságát dolgozza fel Nádas Péter Az élet sója című művében. Érdekesség, hogy a város neve egyszer sincs leírva a könyvben, de egyértelműen beazonosítható.

Galéria[szerkesztés]

Népessége[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]