Schmidt Péter (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schmidt Péter
Született 1926. december 27.[1]
Mezőberény
Elhunyt 2022. május 12. (95 évesen)[1]
nem ismert
Állampolgársága magyar
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
  • jogtudós
  • egyetemi tanár
Tisztség
  • dékán (1980–1983, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar)
  • Magyarország Alkotmánybíróságának bírája (1990. július 2. – 1996. december 27.)
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1951, jogászdoktor, jogtudomány)
Kitüntetései

Schmidt Péter (Mezőberény, 1926. december 27.2022. május 12.) magyar jogász, politológus, jogtudós, egyetemi tanár, 1980 és 1983 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, 1990-től 1996-ig az Alkotmánybíróság tagja.

Élete[szerkesztés]

Schmidt Péter 1926-ban született a Békés vármegyei Mezőberényben, német származású családban. Szülei Schmidt Péter és Wagner Magdolna voltak. Elemi iskolai tanulmányait Mezőberényben és Békésen, középiskolai tanulmányait a Békéscsabán működő Kereskedelmi Középiskolában végezte. 1946 és 1947 között népi kollégista volt, 1947-ben érettségizett és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közigazgatási szakára iratkozott be. 1948 szeptemberétől az ELTE jogi karának hallgatója volt, ahol a Beér János által vezetett alkotmányjogi tanszék demonstrátora volt. 1951-ben szerzett jogi diplomát, és a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa, majd a pécsi egyetem jogi karának adjunktusa lett.[2]

1956 februárjától a budapesti Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos kutatója volt, az év júniusában pedig megvédte kandidátusi disszertációját. 1959 októberétől félállásban tanított az ELTE jogi karán, majd 1967-ben főállású docensi kinevezést kapott. 1971 és 1980 között egyetemi tanári munkája mellett félállásban a Társadalomtudományi Intézetben dolgozott. Elsősorban az állampolgári jogok elméletével, valamint a választójog alkotmánytani problémáival foglalkozott.[3] 1980-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja lett, a tisztséget 1983-ig töltötte be. Az Országgyűlés 1990-ben az Alkotmánybíróság tagjává választotta, a testületnek 1990. július 2-től 1996. december 27-ig, 70. életévének betöltéséig volt tagja.[4]

1951-ben vette feleségül Julis Margitot. Két gyermekük született, Péter (1953) és Zsuzsanna (1957).[2]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Decentralizáció és centralizmus (1959)
  • Az állampolgárok szabadságjogai (1965)
  • Magyar Alkotmányjog I. (1973)
  • Államjogi jogszabálygyűjtemény (1975)
  • A bürokrácia forrásai az államigazgatásban (1979)
  • Szocializmus és államiság (1984)
  • A köztársasági államforma a mai Magyarországon (1990)
  • Alkotmánybíráskodás és hatalommegosztás (1996)
  • A politikai átalakulás sodrában; Századvég, Bp., 2008

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Meghalt Schmidt Péter (magyar nyelven). Index.hu, 2022. május 12. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
  2. a b https://www.mezobereny.hu/assets/img_feltoltott/files/Schmidt_P%C3%A9ter.PDF
  3. Alkotmánybíróság | Dr. Schmidt Péter (magyar nyelven). Alkotmánybíróság. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  4. https://www.mezobereny.hu/assets/img_feltoltott/files/Dr.%20Schmidt%20P%C3%A9ter.pdf

Források[szerkesztés]

  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Ünnepi kötet Schmidt Péter egyetemi tanár 80. születésnapja tiszteletére; szerk. Fürész Klára, Kukorelli István; Rejtjel, Bp., 2006
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap