Dalmát pisztráng

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Salmo obtusirostris szócikkből átirányítva)
Dalmát pisztráng
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Lazacformák (Salmoninae)
Nem: Salmo
Linnaeus, 1758
Faj: S. obtusirostris
Tudományos név
Salmo obtusirostris
(Heckel, 1851)
Szinonimák
  • Salar obtusirostris Heckel, 1851
  • Salmo obtusirostris oxyrhynchus Steindachner, 1882
  • Salmo zetensis (Hadzisce, 1960)
  • Salmothymus obtusirostris (Heckel, 1851)
  • Salmothymus zetensis Hadzisce, 1960
  • Thymallus microlepis Steindachner, 1874
  • Trutta montenigrina (non Karaman, 1933)
  • Trutta obtusirostris krkensis Karaman, 1927
  • Trutta obtusirostris salonitana Karaman, 1927
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dalmát pisztráng témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dalmát pisztráng témájú kategóriát.

A dalmát pisztráng (Salmo obtusirostris) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A dalmát pisztráng Dalmácia hűvös, oxigéndús folyóvizeiben él.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal oldalról lapított teste erősen nyújtott, hátmagassága élőhelye szerint változó, faroknyele magas és rövid. A farokúszó hátulsó szegélye a fiataloknál mindig kimetszett, az idősebb példányoké csaknem egyenes vonalú. Pikkelyei apróak, 101-103 darab van az oldalvonala mentén, 20-21 pedig a zsírúszón és az oldalvonal között (beleértve az oldalvonal pikkelyeit is). Feje kicsi, orra feltűnően tömpe; felső állkapcsa igen széles, rövid, a szájrés csak a szem középvonaláig ér. Az ekecsonton 2-6 lemez van. A nyélen kettős sorban 9-18 fog ül. Mellúszói hosszúak, hosszuk körülbelül a fele a mell- és hasúszók kezdete közti távolságnak. Hátoldala a zöldestől a barnásig változik, oldalai világosabbak, a hasoldal sárgásfehér. A sebes pisztránghoz hasonlóan a test oldalain sötét, illetve az oldalvonal mentén és alatta világos udvarral körülvett piros foltok vannak. A fiatalokon sötét keresztsávokat látunk. Testhossza 25-40 centiméter, de elérheti a 70 centiméteres hosszt is.

Életmódja[szerkesztés]

A dalmát pisztráng a folyók állandó, nem vándorló hala. A fiatalok tápláléka apró gerinctelenek (rovarlárvák, rákok, repülő rovarok), a kifejlett példányok halakat fognak.

Szaporodása[szerkesztés]

Október és december között ívik, ikráit sebesen áramló vízben, a kavicspadokba kotort ovális mélyedésbe rakja le.

Források[szerkesztés]