Salamon-szigetek (szigetcsoport)
| Salamon-szigetek | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Pápua Új-Guinea Salamon-szigetek |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Szigetek száma | több, mint 1000 |
| Nagyobb szigetek | Bougainville, Guadalcanal |
| Terület | 38 196 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 2715 m |
| Legmagasabb pont | Mount Balbi |
| Időzóna | UTC+10 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Salamon-szigetek
Pozíció Óceánia térképén
| |
 d. sz. 8°, k. h. 159°Koordináták: d. sz. 8°, k. h. 159° | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon-szigetek témájú médiaállományokat. | |
A Salamon-szigetek szigetcsoport a Csendes-óceán déli részében, Ausztráliától északkeletre. Jórészt az azonos nevű államhoz, a Salamon-szigetekhez tartozik, a csoport északnyugati szigetei azonban Pápua Új-Guinea keleti, Bougainville nevű autonóm tartományához tartoznak.
Földrajza[szerkesztés]
Változó aktivitású vulkáni szigetekből és korall atollokból áll. A csoport legnagyobb tagja a Bougainville sziget, ott található az 1855 m magas Bagana vulkán, mely először 1842-ben tört ki.[1]
Éghajlata[szerkesztés]
A szigetek éghajlata trópusi, a hőmérséklet azonban nem sokat ingadozik. az Egyenlítőhöz való közelség és a környező óceán kiegyenlítő szerepe miatt. Áprilistól októberig, a száraz évszakban délkeleti szelek fújnak, olykor 55 kilométer/órás, vagy még gyorsabb lökésekkel.
Novembertől márciusig tart az északnyugati monszun okozta esős évszak. Ez tipikusan melegebb és nedvesebb. A ciklonok a Korall-tengeren, vagy a Salamon-szigetek térségében keletkeznek, és tipikusan Vanuatu és Új-Kaledónia felé tartanak, illetve az ausztrál partok mentén.
Története[szerkesztés]
A történelem előtt[szerkesztés]
Az első, pápua nyelvű betelepülők Kr. e. 30000 körül érkezhettek Új-Írország szigetéről. Ez volt a legtávolabbi vidék, ameddig az ember eljutott a Csendes-óceánon, az ausztronézek érkezéséig Kr. e. 4000 körül. Ők új kulturális elemeket hoztak magukkal, mint például a külvillás kenu.[2]
Kr. e. 1200 és 800 közt érkeztek a polinézek ősei, a jellegzetes kerámiákat készítő lapiták a Bismarck-szigetekről.[2] A ma itt beszélt nyelvek többsége ebből az időszakból származik, de fennmaradtak az ausztronézek előtti nyelvek is.
Az európai időszak[szerkesztés]
Az első idevetődő európai a spanyol Álvaro de Mendaña de Neira volt, aki a perui alkirályságból tartott a Spanyol Kelet-Indiákra, 1568-ban.
Az európaiak érkezése előtt a szigetek lakói közt elterjedt volt a fejvadászat és a kannibalizmus.[3]
Misszionáriusok a 19. század közepétől érkeztek a Salamon-szigetekre. Kezdetben kevés sikert értek el a brutális, erőszakot és vérontást hozó embervadászat miatt, amely arra szolgált, hogy Queensland és a Fidzsi-szigetek cukornádültetvényeit munkásokkal lássák el. 1885-ben Németország protektorátust hozott létre az északi szigeteken: ez volt a Német Salamon-szigetek Protektorátus. A munkáskereskedelem borzalmainak a hatására 1893-ban az Egyesült Királyság is protektorátust alapított, a déli szigeteken 1893 júniusában. Ez volt a Brit Salamon-szigetek Protektorátus.
1900-ban, az előző évben kötött Háromoldalú Konvenció értelmében a németek saját szigeteik egy részét átadták a brit protektorátusnak. Északnyugati szigeteiket a németek egészen az első világháború elejéig megtartották, amikor az ausztrálok foglalták el őket. A háború után Nemzetek Szövetsége mandátum alapján ezek a szigetek Német Új-Guinea többi részével együtt ausztrál igazgatás alá kerültek, és létrejött Ausztrál Új-Guinea.
A második világháborúban a Pápua Terület és a mandátum alá tartozó Új-Guineai Terület az Ausztrál Új-Guineai Közigazgatási Egység (1942-1946) részei voltak. A háború után 1949-ig a két szomszédos területet külön igazgatták az ausztrálok. Ekkor hivatalosan egyesítették őket Pápua és Új-Guineai Terület néven.
A függetlenség[szerkesztés]
1975-ben a Pápua és Új-Guineai Terület független lett, Pápua Új-Guinea néven. Bougainville autonóm régiót 2000-ben hozták létre az északi Salamon-szigeteken.
A következő évben a Brit Salamon-szigetek is elnyerték az önkormányzatot, majd 1978 július 7-én a függetlenséget is. Létrejött a Salamon-szigetek állam.
Népessége[szerkesztés]
A szigetek népességének zöme melanéz, de van polinéz és mikronéz kisebbség is. Jelentős számban vándoroltak be kínaiak.
Nyelvei[szerkesztés]
A térségben sok melanéz nyelv (főképpen délkelet-salamoniak) és polinéz nyelv őshonos. Mikronéz nyelveket bevándorolt népcsoportok beszélnek itt. A szigetcsoport mindkét részében az angol is hivatalos nyelv.
Vallás[szerkesztés]
A legjelentősebb vallás a szigeteken a kereszténység. A legnagyobb egyház a melanéziai anglikán egyház.
Kormányzata[szerkesztés]
A szigetcsoport egy része a Salamon-szigetek nevű államhoz tartozik, a másik rész Pápua Új-Guinea Buogainville autonóm régiója igazgatása alatt áll. Bougainville-ben vannak függetlenségi törekvések.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Solomon Islands (archipelago) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lenyűgöző fotókat készített a NASA a Földről, íme az öt legjobb (A NASA Landsat 9 műholdja által készített fotó. Hvg.hu, 2022-07-11)
- ↑ a b Kirch, Patrick Vinton (2002). On the Road of the Winds: An Archaeological History of the Pacific Islands. Berkeley, California: University of California Press. ISBN 0-520-23461-8
- ↑ "From primitive to postcolonial in Melanesia and anthropology". Bruce M. Knauft (1999). University of Michigan Press, p. 103 ISBN 0-472-06687-0
