Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-26-1
A Diósgyőri Papírgyár egy 1782-ben alapított magyar papíripari cég, amely az ország egyetlen bankjegy- és biztonságipapír-gyártó vállalata. Miskolc-Diósgyőrben, a Hegyalja út 203/1. szám alatt található, és Papíripari Múzeumot is működtet.
Diósgyőrben Martinyi Sámuel alapította a papírmalmot 1782-ben, és 1836-ig, haláláig vezette. Örökösei 1842-ben eladták az üzemet Fiedler Károly kassai kereskedő és társai számára, akik már működésük elején megteremtették szakmai tekintélyüket a hazai papír-iparágban. Ennek következtében állami megrendeléseket kaptak, és termékeik kiváló minősége révén a 19. század második felében is sikerült az élen maradniuk.
A papírgyár új tulajdonosa 1879-ben Kolba Mihály iglói papíripari szakember lett. A gyárban sokáig megtartották a papírkészítés hagyományos módszerét, még az első hengerszitás papírgép 1890. évi termelésbe állítása után is fennmaradt a merítőszitás technológia. A papírgyár az 1900-as párizsi világkiállításon elnyerte a kiállítás nagy aranyérmét. A gyárban a századforduló idején komoly fejlesztésekbe kezdtek, megvásárolták a környező telkeket, új gyártelepet építettek, műszaki fejlesztéseket hajtottak végre. Az első világháború utáni helyzet azonban nehéz helyzetbe hozta a vállalkozást, és 1925 végén – a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi közreműködésével és vezető szerepével – részvénytársasággá alakultak. Az új struktúrában a cég sikerrel vészelte át a nagy gazdasági világválságot is. A második világháború idején a gyár egyik terméke volt az a rossz emlékű műbőrféleség, amit a katonák bakancsainak készítésére használták fel.
A háború után az államosítás volt a legfontosabb esemény a papírgyár életében. Az ötvenes években technikai korszerűsítések sorát hajtották végre, és a termelt mennyiség folyamatosan nőtt. 1963-ban a gyár a Papíripari Vállalat nevű tröszt része lett, ettől kezdve beindult a tömegtermelés, és megkezdődött a papírfeldolgozás is. 1990-ben, a rendszerváltás idején a gyár leányvállalat lett, majd 1993-ban a Pénzjegynyomda tulajdonába került, és azóta újra részvénytársaságként működik. A papírgyár mai tevékenysége a bankjegy-, okmány-, érték-, jegyalappapírok és vízjeles nyomópapírok, illetve biztonsági kartonok gyártására terjed ki.