Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-45-1
(Hans Bohrdt festménye)
A Coronel-foki csata avagy – földrajzilag helyesebben – coroneli csata az első világháború egyik tengeri ütközete volt, melyet a konfliktus elején, 1914. november 1-jén vívott a Német Császári Haditengerészet és a Brit Királyi Haditengerészet egy-egy kisebb hajóraja a chilei partok közelében.
Az összecsapás során a Maximilian von Spee altengernagy vezette német Kelet-ázsiai Hajóraj (Ostasiengeschwader) jobb taktikai helyezkedésének és kimagasló tüzérségi teljesítményének köszönhetően győzelmet aratott az elfogására küldött, Christopher Cradock ellentengernagy vezette brit hajóraj felett, elsüllyesztve mindkét páncélos cirkálóját és megfutamítva két másik hadihajóját.
A német tengeri győzelem nagy feltűnést keltett világszerte, mivel ez volt az első alkalom a napóleoni háborúk óta, hogy a brit haditengerészet vereséget szenvedett. A győzelem révén Spee rövid időre megszerezte Dél-Amerika nyugati vizei felett az ellenőrzést.
A német hajóraj bő egy hónappal később 1914. december 8-án a falklandi csatában vereséget szenvedett a jelentős túlerőben lévő, Doveton Sturdee altengernagy vezette brit hajórajtól. Az öt német hadihajóból négy veszett oda. A coroneli győztes Spee altengernagy és két fia is elesett a csatában.