Sövényszulák
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Calystegia sepium
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Calystegia sepium (L.) R.Br. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sövényszulák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sövényszulák témájú médiaállományokat és Sövényszulák témájú kategóriát. |
A sövényszulák (Calystegia sepium) a szulákfélék családjába tartozó, lágy szárú növény.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Liántermészetű kúszónövény, ami 2-4, néha 5 méter magasan kúszik fel más növényekre, az óramutató járásával ellentétesen csavarodva.
Gyöktörzse gyöngyfüzér alakú.
Tojásdad leveleinek válla mélyen szíves és szögletes, nyílhegyhez hasonló.
A szulákfélékre jellemzően forrt szirmú, fehér virágainak átmérője a vízellátástól függően 4–8 cm. Csészéjét két előlevél takarja el.
Termése tok.
Életmódja, termőhelye[szerkesztés]
Évelő. Folyóparti erdőkben, nádasokban, ártéri réteken gyakori. Ahol tömegesen nő a galériaerdőkben, azokat szinte járhatatlanná teszi. Virágai folyamatosan nőnek, illetve nyílnak.
Felhasználása[szerkesztés]
Elhúzódó virágzása miatt kertekbe is ültethető; a nedves talajú kertekben olykor magától is megtelepszik.
Hasonló növények[szerkesztés]
A Calystegia pubescens virága teltebb, rózsás árnyalatú. Nedves helyeken jól felfuttatható dísznövény.
Források[szerkesztés]
- Pázmány Péter: Növényhatározó. Kolozsvár, Dacia Könyvkiadó, 1983.
- Botta Pál, 1987: 88 színes oldal a vízi- és a mocsári növényekről. Mezőgazdasági, Budapest. 88 oldal. ISBN 963 232 412 9
Képek[szerkesztés]
Sövényszulák
| ||||||||||
