Sárgakoronás bakcsó

Sárgakoronás bakcsó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Gödényalakúak (Pelecaniformes);
Család:	Gémfélék (Ardeidae);
Alcsalád:	Gémformák (Ardeinae);
Nem:	Nyctanassa; Stejneger, 1887
Faj:	N. violaceus;
Tudományos név
	Nyctanassa violacea; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Sárgakoronás bakcsó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgakoronás bakcsó témájú médiaállományokat és Sárgakoronás bakcsó témájú kategóriát.

A sárgakoronás bakcsó (Nyctanassa violacea) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja és egyben az egyetlen életben maradt faja is. E madárnem másik faja, a Nyctanassa carcinocatactes a 17. században halhatott ki, az európaiak megérkezésével a Bermuda-szigetekre.

Egyes rendszerezések a Nycticorax nembe sorolják Nycticorax violaceus néven.

Előfordulása

Észak-Amerikától Közép-Amerikán keresztül, Dél-Amerikáig honos.

Tavakon, mocsarakban valamint tengerpartok mentén él.

Alfajai

Nyctanassa violacea bancrofti
Nyctanassa violacea caliginis
Nyctanassa violacea cayennensis
Nyctanassa violacea gravirostris
Nyctanassa violacea pauper
Nyctanassa violacea violacea

Megjelenése

Testhossza 55–61 centiméter, testtömege 625 gramm. Zömök, közepes nagyságú gém, rövid lábai sárgászöldek. A felnőtt egyedek tollazata palaszürke, fekete fejükön feltűnő pofafolt látható, fejtetőjük fehér. A költési időszakban néhány meghosszabbodott fehér toll díszíti a fejüket. A fiatal madarak tollazata barna foltos.

Életmódja

A gémfélék többségétől eltérően a halak nem nagy szerepet játszanak táplálkozásában. Erős csőrével elsősorban kemény páncélú rákokat zsákmányol. Étrendjét békák és más víziállatok egészítik ki. Főleg éjszaka vadászik, a többi gémféléhez hasonlóan lesben állva a víz szélén.

Szaporodása

Fészkét fák vagy bokrok tetejére rakja. Telepesen költő faj. Fészekalja 3–5 tojásból áll.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2011. szeptember 10..
Birding.hu - magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap