Ugrás a tartalomhoz

Rádiófrekvenciás zavar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A rádiófrekvenciás zavar valamilyen nem kívánt elektromágneses energiának valamely rádiótávközlési szolgálatban a vételre gyakorolt hatása, amely az átvitel minőségének olyan csökkenésében, az információ olyan torzulásában, illetőleg veszteségében jelentkezik, ami elkerülhető lett volna a nem kívánt energia megjelenése nélkül.[1]

Rádiózavarok forrásai

[szerkesztés]

Természetes erededű zavarforrások

[szerkesztés]

A természetes eredetű rádiófrekvenciás zavarok forrásai valamilyen természeti jelenségre vezethetők vissza:

  • Villámlás: a leggyakoribb és legerősebb természetes zavarforrás. A hosszú hullámú rádiófrekvenciás tartományokban a legerősebb a hatása, a frekvencia növekedésével csökken a hatása. Ultrarövidhullámokon és deciméteres hullámokon a hatása enyhébb, centiméteres hullámokon elhanyagolható.
  • Porvihar: a súrlódás következtében feltöltődött porszemcsék között létrejövő apró elektromos kisülések okozzák. Hosszú- közép- és rövidhullámon fejt ki jelentősebb zavaróhatást.
  • Napkitörés: Elsődleges hatása a megnövekedett háttérzaj, amelyet a Föld mágnseses terébe került ionizált részecskék okoznak. Ezek a részecskék körpályára kényszerülve okoznak rádiófrekvenciás szinkrotron-sugárzást. Másodlagos hatása, hogy az ionoszféra tükrözővé válik, olyan frekvenciákon is, ahol ez a hatás normál körülmények között nem jön létre. Ilyenkor a zavaró hatást egy másik, az átviteli csatornábaan nem kívánt nem kívánt adás megjelenése okozza, ami térhullámokon keresztül jut a vevőhöz.

A természetes eredetű zaj Q kódja: QRN

A forgalmazás során a zaj erősségét is megadhatjuk: QRN 3

A zaj erősségének jellemzése 5-ös skálán történik:

QRN Jelentés
1 nincs
2 enyhe
3 mérsékelt
4 erős
5 extrém

Mesterséges eredetű zavarforrások

[szerkesztés]

A mesterséges eredetű rádiózavarok forrásai valamilyen ember által készített eszköz. A mesterséges eredetű zavaroknak több tipusa van:

  • üzemi eredetű zavar
  • hibás vagy hiányos készülék okozta zavar
  • szándékos zavarás

A mesterséges eredetű zaj Q kódja: QRM

A forgalmazás során a zaj erősségét is megadhatjuk: QRM 3

A zaj erősségének jellemzése 5-ös skálán történik:

QRM Jelentés
1 nincs
2 enyhe
3 mérsékelt
4 erős
5 extrém

Üzemi eredetű zavarok

[szerkesztés]

Amikor valamilyen készülék, vagy ipari eszköz felépítéséből adódóan, üzemszerűen valamilyen rádiófrekvenciás zajt generál. Az ilyen eszközöket minden esetben zavarvédelemmel, árnyékolással kell ellátni, amit úgy terveznek, hogy a lehető legisebb mértékű legyen a környezetébe kisugárzott teljesítmény. Ilyen eszközök:

Hibás vagy hiányos készülék okozta zavar

[szerkesztés]

Amikor valamilyen berendezés normál működési állapotában nem okoz zavart, viszont valamilyen hiba, vagy hiányos tervezés miatt rádiófrekvenciás zajt sugároz.

Olcsó, bizonytalan eredetű készülékeknél fennáll a lehetőség, hogy a gyártó a zavarszűrő aramköröket vagy a megfelelő árnyékolást nem építette be a készülékbe. A készülék működésében ez nem okoz gondot, de előfordul, hogy egy ilyen készülék több tíz, vagy több száz méteres hatósugárban jelentős rádiófrekvenciás zavart okoz.

Az elektromos hálózat hibája is okozhat rádiózavarokat. A leggyakoribb oka a hibás kontaktus, vagy a védőföld hibája, gyenge védőföld, esetleg a védőföld hiánya.

Szándékos zavarás

[szerkesztés]

Egy adott frekvencián, vagy csatornán az átvitel célzott zavarása, a kommunikáció ellehetetlenítése.

  • Katonai tevékenység: az ellenség kommunikációjának ellehetetlenítése.
  • Állami tevékenység: a kommunista diktatúrákban gyakori volt, hogy egy adott állam területén a külföldről sugárzott adásokat zavarták.
  • Rádióhuligánok: a rádióforgalom öncélú zavarása. CB, PMR, és rádióamatőr sávokon időnként előfordul. A rádióhuliganizmust a törvény bünteti.

Rádiózavarok terjedési közegei

[szerkesztés]

Terjedési közeg alapján megkülönböztetünk szórt zavart és vezetett zavart.

Szórt zavar

[szerkesztés]

Szórt zavarról akkor beszélünk, amikor a zavar a levegőben terjed, elektromágneses hullám formájában.

Vezetett zavar

[szerkesztés]

Vezetett zavarról akkor beszélünk, amikor a zavarjel a vezetékben terjed. Vezetett zavar ellen leginkább megfelelő sávszűrővel és jó illesztéssel lehet védekezni. A vezetett zavar nem csak az antennabemeneten juthat be egy készülékbe, hanem a tápforrás irányából, vagy bármely csatlakozón keresztül.

Szórt és vezetett zavar kapcsolata

[szerkesztés]

A szórt és a vezetett zavar nem minden esetben választható el egymástól, egy árnyékolatlan vagy nem megfelelő árnyékolású vezető is vehet fel zavarjelet, vagy sugározhat zavarjelet, vagyis a szórt zavar átalakulhat vezetett zavarrá, illetve a vezetett zavar szórt zavarrá. Egy vezeték hossza minél inkább közelít a zavarjel hullámhosszának negyedéhez, annál inkább fel tudja venni a környezetéből, vagy ki tudja sugározni.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 10/1999. (VIII. 18.) HM rendelet a rádió-mérőszolgálati tevékenység és a rádiózavar-elhárítás rendjéről a kormányzati célú frekvenciagazdálkodásban. (Hozzáférés: 2023. december 23.)