Ugrás a tartalomhoz

Deciméteres hullám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A deciméteres hullám az 10 cm és 1m közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzás. A deciméteres hullámú rádiófrekvenciás sugárzás frekvenciatartománya 300 – 3000 MHz. Általánosan elterjedt az UHF rövidítés, amely az angol Ultra High Frequency elnevezésből származik. A magyar nyelvű szakirodalomban létezik még a DMH rövidítés is.[1]

Az 1 GHz fölötti sávrészt nevezik mikrohullámnak is, a szupermagas (SHF) és az extrém-magas (EHF) frekvenciákkal egy kategóriában. Nem összetévesztendő a mikrométeres hullámokkal, amelyek már az infravörös tartományban vannak. A deciméteres hullámok a mikrohullámú sáv L és az S sáv alsó részét fedi.[2]

Terjedése[3]

[szerkesztés]

A deciméteres hullámok a fényhez hasonlóan, egyenes vonalban terjednek. Ezt a terjedést kvázioptikai terjedésnek is nevezzük. Földfelszíni rádiófrekvenciás felhasználása ebből következően leginkább rádióhorizonton belüli közvetlen hullámú terjedésre korlátozódik.

A deciméteres hullámtartományban nincs felületi hullámterjedés.

A légkörben állandóan jelen lévő globuláris inverziókról részlegesen visszaverődik, így lehet számolni troposzférikus szóródás utján történő terjedéssel is. Ennek kihasználására nagy adóteljesítményre van szükség.

A deciméteres hullámok nagy felületű tereptárgyakról visszaverődnek, ha lapos a beesési szögük.

A talajreflexió a deciméteres hullámokra is hatással van, viszont a talaj antennára gyakorolt hatása a hullámhosszból adódóan jelentéktelen.

A légkörben időszakosan kialakuló réteges inverziók nincsenek hatással a deciméteres hullámokra. Továbbá nincs hatással sem az ionoszféra állapota, sem a napfolttevékenység, így elmondható, hogy a deciméteres hullámok terjedési tulajdonságai meglehetősen stabilak.

1.4 GHz frekvencia környékén van egy keskenysávú, un. hidrogénablak, ebben a frekvenciatartományban a hidrogén semmilyen hatással nincs a terjedésre, ezért a világűrben ez a keskenysávú tartomány csillapítatlanul tud terjedni. Az űrkutatásban kiemelt fontosságú ez a tartomány.

2.4 GHz frekvenciájú hullámokat a vízmolekulák elnyelik, így a vízpára és a köd erős csillapítást gyakorol ezen frekvenciájú rádióhullámokra. Ezt a tulajdonságát használják ki a mikrohullámú sütők. Továbbá ezt a 2.4 GHz körüli keskeny frekvenciatartományt jelölték ki kis hatótávolságú, leginkább beltéri átvitelre.

Deciméteres hullámú elektromágneses hullámok előállátása

[szerkesztés]

Nagyfrekvenciás rezgések hagyományos, rezgőkörön alapuló oszcillátorokkal 1.5 GHz frekvenciáig előállíthatóak.

Ha nagy pontosságú frekvenciára van szükség, akkor az előállítható kisebb frekvenciájú, rezgőkvarc alapú oszcillátorral, melyet frekvenciasokszorozóval többszöröznek a kívánt frekvenciára.

Nagyobb teljesítményű, deciméteres hullámtartományba eső nagyfrekvenciás váltóáramot klisztronnal vagy magnetronnal lehet előállítani.

Deciméteres hullámtartományba eső rezgések pontos és folyamatosan hangolható előállítására legújabban az SDR (Software Defined Radio) technológia is kínál lehetőségeket.

A deciméteres hullámú, leginkább 1 GHz-nél nagyobb frekvenciájú jelek nagyobb teljesítményű erősítésére alkalmas félvezetők költségesek.

Felhasználása

[szerkesztés]

A hullámhosszából eredően, deciméteres hullámok adására vagy vételére ésszerű méretekkel készíthetők nagyobb nyereségű antennák, mindezek mellett az antennaelemek kialakítása erre a sávra még nem igényel precíziós ipari technológiát.

Hagyományos tápvonalakban még elfogadható veszteséggel terjed, főként az 1 GHz-es tartomány alá eső sávrész akár nagyobb távolságokra is elvezethető koaxiális kábellel.

A deciméteres hullámok terjedési tulajdonsága kisebb sávrészektől eltekintve, a teljes sávon egységes, és a sáv frekvenciatartománya is széles, ez lehetővé teszi a sokcsatornás, multiplex, vagy szélessávú digitális átvitelt.

Deciméteres hullámok felhasználása a távközlésben

[szerkesztés]

Deciméteres hullámok felhasználása hálózati átvitelre

[szerkesztés]

Deciméteres hullámok felhasználása helymeghatározásra

[szerkesztés]

Egyéb vezeték nélküli alkalmazások

[szerkesztés]
  • Időjárásállomások összeköttetése kültéri szenzorokkal
  • Rádiótávirányítás
  • Vezeték nélküli kamerarendszerek

Egyéb alkalmazások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nozdroviczky László. TV minilexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1974). ISBN 963-10-0426-0 
  2. Mikrohullám. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
  3. M.P. Doluhanov. Rádióhullámok terjedése. Műszaki Könyvkiadó (1978). ISBN 963-10-2386-9