Rozsban a fogó

Rozsban a fogó
Az első kiadás borítója
Szerző	J. D. Salinger
Eredeti cím	The Catcher in the Rye
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol
Téma	lázadás
Műfaj	ifjúsági irodalom irodalmi realizmus
Díjak	A Le Monde listája az évszázad 100 legemlékezetesebb könyvéről
Kiadás
Kiadó	Little, Bown and Company
Kiadás dátuma	1951. július 16.
Magyar kiadó	Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma	1964 (először) 2021 (legutóbb)
Fordító	Gyepes Judit (1964) Barna Imre (2015)
Média típusa	könyv
Oldalak száma	307 (2018)
ISBN	978 963 405 085 8
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsban a fogó témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Rozsban a fogó vagy Zabhegyező (eredeti angol címe: The Catcher in the Rye) J. D. Salinger korszakos regénye, melyet először 1945–1946 között publikáltak a The New Yorker hasábjain folytatásokban, majd 1951-ben jelent meg önálló könyvként. Számos nyelvre lefordították, és több mint 65 millió példányban kelt el világszerte; mindmáig nem készült belőle filmváltozat. A könyv tekinthető ifjúsági regénynek, annak ellenére, hogy a szerző felnőtteknek szánta egyfajta társadalomkritikaként. Főszereplője, Holden Caulfield a kamaszkori lázadás jelképévé vált. A regény az ártatlanság, az identitás, az összetartozás, a veszteség, az emberi kapcsolatok, a szexualitás és a depresszió összetett kérdéseivel is foglalkozik. Szabadszájú nyelvezete miatt több amerikai államban és több országban betiltották.

A magyar nyelven először 1964-ben jelent meg Gyepes Judit tolmácsolásában az Európa Könyvkiadónál Zabhegyező címen s vált Magyarországon is kultikussá a mű. 2015-ben Barna Imre Rozsban a fogó címmel – vitát kavarva – új fordítást publikált, hogy a szöveget közelebb hozza az angol eredetihez.

Történet

Holden Caulfield felidézi egy hosszú hétvége emlékeit, amelyek tavaly karácsony előtt történtek. A történet 1949 decemberében kezdődik a Pencey elit bentlakásos középiskolában, a fiktív Agerstownban, amely Pennsylvania államban található. Miután az angol kivételével valamennyi tárgyból megbukott, Holdent kicsapták, de még mielőtt távozna, azért még segít egy esszét írni a szobatársának, Ward Stradlaternek, aki egy randevúra megy addig. Felzaklatja, amikor megtudja, hogy Stradlater Jane Gallagherrel volt, aki neki is tetszik, ráadásul az teljesen passzívan áll hozzá a fogalmazáshoz, amit készített, pedig az a leukémiában meghalt öccse, Allie baseball-kesztyűjéről készült. Miután Stradlater nem hajlandó megmondani, hogy lefeküdt-e Jane-nel, Holden összeverekszik vele. Stradlater azonban erősebb nála és helybenhagyja. Miután elege lesz az egész iskolából, elhatározza, hogy azonnal otthagyja az intézményt, késő este. Úgy dönt, hogy vonattal New Yorkba megy, és ott tölti az időt egészen szerdáig, amíg a szülei megtudják, hogy kicsapták.

Az éjszaka során sok minden történik vele. Szobát foglal egy hotelben, összeismerkedik három nővel, majd összetűzésbe kerül a prostituált Sunnyval és a stricijével, Maurice-szal, utóbbi jól meg is veri őt. Másnap egy régi szerelmével, Sally Hayes-szel randevúzik, de a lány csak felbosszantja a viselkedésével és csúnyán megsérti. Később összefut egy régi osztálytársával, Carl Luce-szal, akit a szexuális életéről kérdezget, majd csúnyán lerészegedik. Pénz nélkül marad, majd ittasan felhívja Sallyt, majd elhatározza, hogy hazamegy és megnézi a kishúgát, Phoebe-t.

Szerencséjére a szülei nincsenek otthon, várakozásaival ellentétben azonban Phoebe leszidja őt, amiért kicsapták. Mikor megkérdezi tőle, hogy érdekli-e őt bármi az életben, Holden egy félrehallott Robert Burns idézettel felel: magát egy rozsföldre képzeli, ahol a szakadék felé rohanó gyerekeket próbálja elkapni, nehogy lezuhanjanak. Mikor Phoebe felvilágosítja, hogy hogyan is szól igazából a vers, elsírja magát, és Phoebe vigasztalja meg.

Mikor a szülei megérkeznek, gyorsan elszökik, és elhatározza, hogy Mr. Antolinihez megy, a régi angoltanárához. Ő is aggódik amiatt, hogy Holden a veszte felé rohan, de felajánlja, hogy náluk maradhat éjszakára. Később aztán félreértelmezi Mr. Antolini szándékait és azt hiszi, hogy szexuálisan akar közeledni hozzá, ezért elmenekül, és az éjszaka hátralévő részét a Grand Central Terminal pályaudvaron tölti.

Reggelre teljesen kiábrándul az egész városból, és elhatározza, hogy nyugatra utazik, ahol legfeljebb süketnéma benzinkutas lesz, és egy faházban fog élni. Ebédidőben megkeresi Phoebe-t, hogy elmondja neki, mit tervez, és hogy elbúcsúzzon tőle. Amikor találkozik vele a Metropolitan Művészeti Múzeumban, rájön, hogy Phoebe is vele akar menni. Holden visszautasítja ezt, amin Phoebe felzaklatja magát. Megpróbálja megvigasztalni azzal, hogy elviszi a Central Park állatkertbe iskola helyett, de nem sok eredményt ér el vele. Végül aztán a körhintánál kibékülnek, és látva a húgát a körhintán végre boldogságot érez.

A történet végén elmeséli, hogy végül találkozott a szüleivel, akik szerint beteg, és egy kaliforniai szanatóriumba utalják a bátyja, Débé közelébe. Azt is megemlíti, hogy szeptemberben újabb bentlakásos iskolába megy. A történetet azzal zárja, hogy nem akar többet beszélni, mert ha tovább mesél, akkor még hiányozni kezdenek neki a régi osztálytársai.

Magyarul

• Zabhegyező; ford. Gyepes Judit; Európa, Bp., 1964
• Zabhegyező; ford. Gyepes Judit; 2. átdolg. kiad.; Európa, Bp., 1965
• Rozsban a fogó; ford. Barna Imre; Európa, Bp., 2015

Források

• Sármány Erika: A Zabhegyező című kultuszregény megjelenése (1951). 24.hu (2010. július 16.) (Hozzáférés: 2018. április 2.)
• Csak a lázadás maradt meg. Népszabadság, (2015. március 9.)
• A kötet adatlapja Moly.hu