Ugrás a tartalomhoz

Rozgonyi Simon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rozgonyi Simon
Életrajzi adatok
Születési névRozgonyi Simon
Született14. század[1]
nem ismert
Elhunyt1444. november 10.
Várna
SzüleiRozgonyi Simon
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetkatolikus
Tisztségveszprémi püspök

Hivatalveszprémi püspök
Hivatali idő1428. augusztus 30.1439
ElődjeUski János
UtódjaDominis János

Hivatalegri püspök
Hivatali idő14391444. november 10.
ElődjeSzécsi Dénes
UtódjaHéderváry László

Hivatalkirálynéi kancellár
Hivatali idő14301440
Elődje?
UtódjaVetési Albert

Rozgonyi Simon (? – Várna, 1444. november 10.) előbb veszprémi, majd egri püspök, 1441-től 1444-ig főkancellár.

Élete

[szerkesztés]

Családja

[szerkesztés]

A semptei ágból származó Rozgonyi Simon országbíró († 1414) fia.[2] Testvérei István († 1443), Ilona és György († 1457/58). Rozgonyi Péter († 1438) egri megyés püspök unokafivére.

Egyházi pályája

[szerkesztés]

A krakkói, majd a bécsi egyetemen tanult. 1397 és 1427 között dömösi prépost, 1397-től esztergomi kanonok, 1409-től 1428-ig szepesi kanonok és szebeni prépost. A Magyar Archontológiában 1428. augusztus 30. és 1439 között veszprémi megyés püspök és egyben királynéi kancellár (14301440). A királynék koronázásának jogát megvédte az esztergomi érsekkel szemben. 1436-ban Zsigmond magyar király követe Lengyelországban.[3]

Zsigmond halála után, 1438. január 1-jén ő koronázta meg Habsburg Albertet és feleségét. 1439-ben Erzsébet királyné esküdt ellensége lett, miután nem őt nevezte ki esztergomi érsekké. Albert halála után a pápa által támogatott Habsburg-ellenes párthoz csatlakozott. 1440-ben küldöttség élén ő kereste fel Krakkóban III. Ulászló lengyel királyt és kérte fel a magyar trón elfoglalására, Budát és Győr városát nagyrészt saját csapataival szerezte meg neki. 1439-től 1444. november 10-éig egri püspök. I. Ulászló megkoronázása után 1440. július 17-étől királyi kancellár, s az Erzsébettel alkudozó küldöttségnek is vezetője. Jelen volt 1444. augusztus 1-jei szegedi békekötésnél, valamint ennek a három nappal későbbi (augusztus 4.) eltörlésénél. A várnai csatában saját dandárja élén a jobbszárnyat vezette mikoris nyomtalanul eltűnt; feltételezhető, hogy a törökök elfogták.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
  2. Magyar életrajzi lexikon URL hozzáférés – 2009. július 18.
  3. a b Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 11. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2006. 728. p.


Előde:
Uski János
Utóda:
Dominis János
Előde:
Szécsi Dénes
Egri püspök
1439–1444
Utóda:
Héderváry László