Rosental an der Kainach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rosental an der Kainach
A rosentali általános iskola
A rosentali általános iskola
Rosental an der Kainach címere
Rosental an der Kainach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Voitsbergi járás
Irányítószám 8582
Körzethívószám 03142
Forgalmi rendszám VO
Népesség
Teljes népesség1678 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság420 m
Terület6,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rosental an der Kainach (Ausztria)
Rosental an der Kainach
Rosental an der Kainach
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 15° 06′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 15° 06′ 51″
Rosental an der Kainach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosental an der Kainach témájú médiaállományokat.

Rosental an der Kainach osztrák község Stájerország Voitsbergi járásában. 2017 januárjában 1671 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Rosental an der Kainach a Voitsbergi járásban
Rosental kápolnája
A bányászmúzeum

Rosental an der Kainach a tartomány középső részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, Graztól nyugatra. Keleti határán érinti a Kainachot (a Mura mellékfolyóját). Korábban bányásztelepülés volt, a köflach-voitsbergi barnaszénmezőt termelték ki. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község (Rosental) tartozik.

A környező települések: északkeletre Bärnbach, keletre Voitsberg, délre Sankt Martin am Wöllmißberg, északnyugatra Köflach.

Története[szerkesztés]

Rosental először 1381-ben jelenik meg az írásos forrásokban.

1708-ban a Kainach árvize a falu nagy részét elöntötte, a hidakat pedig elragadta. A napóleoni háborúk alatt a franciák háromszor (1797, 1800, 1805) vonultak át a településen, elhajtva a jószágot. 1848-ban János főherceg megvásárolta a Mária-akna szénbánya többségi tulajdonát. A vasút (Graz-Köflach vonal) 1860-ban ért el Rosentalba.

Az első világháborúban a kápolna két harangját leszerelték és beolvasztották. A szénbányák őrzését a hadsereg vette át és bevezették a szén állami elosztását. A háború után a rosentaliak döntő többsége a szociáldemokratákra szavazott. Hatalmas mértékű volt az infláció, míg 1919-ben egy munkáscsalád élelmiszerszükséglete 2 ezer koronába került, 1922-re ez 195 ezer koronára nőtt. Az inflációt a schilling 1922-es bevezetése állította meg.

Ausztria 1938-as csatlakozása a Német Birodalomhoz mérsékelt lelkesedést váltott ki a rosentaliakból. A népszavazáson azonban közel 100% a csatlakozásra voksolt, ugyanis a szavazás nyílt volt és a szavazótáblát fegyveres SA-tagok őrizték. A második világháború vége felé Romániából és Jugoszláviából ékező menekülteket szállásoltak el a faluban. A szövetségesek több ízben bombázták a bányákat, amelyek során egy munkásbarakk megsemmisült és hatan meghaltak. A fegyverletétel után 1945 júliusáig a szovjetek, utána britek szállták meg Rosentalt.

1990-ben a Károly-akna bezárásával véget ért a szénbányászat 150 éves korszaka Rosentalban.

Lakosság[szerkesztés]

A Rosental an der Kainach-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1671 fő élt. A lakosság 1951 óta (akkor 2358 fő) folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 93,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 79,9%-a római katolikusnak, 2,1% evangélikusnak, 1,4% mohamedánnak, 14,4% felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a rosentali kápolna
  • az általános iskola műemléki épülete
  • a Károly-aknánál berendezett bányászmúzeum

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosental an der Kainach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)