Román protokronizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dák jelenetet ábrázoló falfestmény egy Ceausescu korabeli lakóházon, amely a román kommunizmus sajátos nacionalista vonásait mutatja be.

A román protokronizmus kifejezés azoknak az áltudományos nyelvészeti, régészeti, és történelmi elméleteknek a gyűjtőneve, melyek Románia és a román nép egészének egy idealizált múltat tulajdonítanak, nagyrészt megkérdőjelezhető adatokra, és szubjektív értelmezésre támaszkodva.

Eredete és jellemzői[szerkesztés]

Bár a kifejezés különösen Nicolae Ceaușescu rendszere alatt terjedt el, a román tudományosságban több mint egy évszázadra nyúlik vissza. A kifejezés két ógörög szóból tevődik össze: a proto előtag jelentése "első" vagy "valami előtti", míg a chrono utótag jelentése "idő". A szó jelentése tehát "idő előtti", esetleg "időben első". A protokronista elméletek valamilyen módon mindig kapcsolatban vannak az ókori dákokkal, és a dák–római folytonossággal. Az ilyen elméletek követőit Romániában gyakran a dacopat ("dákopata"), vagy dacoman ("dák-mániás") szavakkal illetik. Angol nyelvterületen a protochronism szó alatt általában a román protokronizmust értik, bár jelölheti más országok hasonló elméleteit is. Azért, hogy azoktól megkülönböztessék, újabban a Dacism~Dacianism („dákizmus”) kifejezés is használatba került. A protokronista elméletekhez legtöbbször szélsőséges nacionalizmus és sovinizmus társul.

Néhány példa[szerkesztés]

  • Cezar Bolliac újságíró, amatőr régész az 1870-es években azt állította, hogy felfedezte a dák ábécét, valamint bizonyos „őskori” pipaleletek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a dákok dohányoztak.
  • Nicolae Densușianu "Az őskori Dácia (Dacia preistorică)" című művében azt állította, hogy Kr. e. 6000 táján az akkori Dáciából alakult ki a pelazg birodalom, amely Uranus és Saturnus királyok idején minden idők legnagyobb birodalmává nőtte ki magát: egész Európát, a mediterráneumot, Egyiptomot és Észak-Afrikát is magába foglalta. Szerinte az egész emberi civilizáció a dákoktól származik, még a római is. Amellett érvelt, hogy a latin és a dák ugyanazon nyelv dialektusai voltak, mivel szerinte Traianus oszlopán a rómaiak kedélyesen csevegnek a dákokkal, vagyis nem kellett nekik tolmács.
  • Nicolae Portocală tábornok 1932-ben megírta "Dácia és a régi civilizációk őstörténete (Din preistoria Daciei și a vechilor civilizații)" című könyvét, amelyben határozottan kijelentette, hogy a dákok mindig is egyfajta rusztikus latin nyelvet beszéltek: „A talián is románul beszél, csak rosszul.” Továbbá nem a román nyelv „romlott latin”, hanem a latin egy „romlott román”.
  • Marin Bărbulescu-Dacu 1936-ban megírta "A román nyelv dák-trák eredete (Originea daco-tracică a limbii române)" című könyvét, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a mai román nyelv nem egyéb, mint maga a dák nyelv. Azaz ma is dákul tanul minden gyerek az iskolában.
  • Ioan Alexandru Brătescu-Voinești író 1943-ban megírta "A román nemzet és nyelv eredete (Originea neamului românesc și a limbii noastre)" című művét, melyben kijelenti: „Mi nem újlatinok, mi őslatinok vagyunk.” És: „A latin a géta-dákok nyelvének irodalmi formája volt.”
  • Ion Horațiu Crișan történész 1975-ben megírta "Burebista és kora (Burebista și epoca sa)" című könyvét, melyben "bebizonyította" a dák írásbeliség létét, sőt, odáig ment a kutatásban, hogy kijelentette: „A román filozófia történetébe külön fejezetben kell beiktatni a géta-dák filozófiát…”
  • Gheorghe Funar közgazdász, expolgármester és áltörténész 2015-ben megírta legújabb könyvét, melynek címe: "Kiderül az Igazság Isten valódi Életrajzáról (Se află Adevărul privind adevărata Biografie a lui Dumnezeu)." A könyvben Funar "igazolja" hogy: a. Isten Fia nem volt zsidó. b. Az Ember Fiát nem metélték körül születése után nyolc nappal. c. Az igazi Szentföld Géto-Dácia területén található, ahol nem volt szokásban a körülmetélés. d. Jézus Krisztus szülei géta-dákok voltak. e. Isten és az Ember Fia géta-dák volt. f. Maga Isten is géta-dák.
  • Lucian Cueșdean orvos és dákkutató 2015-ös könyvében, melynek címe: "Szenzáció! Több mint 2500 éve románok vagyunk! (Senzațional! Suntem români de peste 2500 ani)", a következőket állítja: a. A pandzsábi nyelv 2000 színtiszta román szót tartalmaz, a pandzsábiak pedig egy géta törzs leszármazottai, ugyanúgy, mint a románok. A géta törzsek egy Közép-Európától Kínáig és Indiáig terjedő hatalmas területen éltek. A 2500 évvel ezelőtt Közép-Ázsiában éldegélő ős-pandzsábi törzset a kínaiak jueciknek, vagyis gétáknak nevezték. 2500 évvel ezelőtt a Római Birodalom még nem létezett, tehát a román nyelv régebbi, mint a római. A múltban egyetlen európai nyelv létezett: az ősromán, avagy a géta-dák. Szerinte ha a pandzsábiak románul beszélnek, akkor valójában románok.

Dák írásbeliség[szerkesztés]

A Mihail Dimitriu által megtalált, görög betűs cserépdarab

A "dák ábécé" a román protokronizmusban használt kifejezés, amely a dákok feltételezett ábécéjére és írásbeliségére vonatkozó áltudományos állításokra vonatkozik. Egykori létezésének lehetőségét először a 19. század végén vetették fel román nacionalisták. Véleményük szerint, Dacia meghódítása és a Római Birodalomba való beolvasztása előtt, létezett valamiféle dák írásbeliség, de ezt az ötletet a modern tudományosság következetesen elutasítja és áltudománynak tekinti. Sorin Olteanu, a bukaresti Vasile Pârvan Régészeti Intézet szakértője szerint "[a dák írás] puszta kitaláció [...] tisztán és egyszerűen dák írás nem létezik", hozzátette, hogy "sok kutató úgy véli, hogy az írás használata vallási tabu lehetett a dákok körében".[1] Bizonyitékként gyakran egy Mihail Dimitriu által, a Galac megyei Poianan-n, 1933-ban megtalált cseréptöredékre hivatkoznak, amelyen görög betűk láthatók. A cserépdarab a La Tène-korból származó vázatöredék, amiről a korabeli román régészek és történészek elismerték, hogy a készítője írástudatlan volt, és a szöveg nem más, mint a görög betűk analfabéta utánzata. Ez nem dák írásbeliségre, hanem a görög ábécé vizuális ismeretére, és véleményük szerint erős görög kulturális hatásra utal, a római inváziót megelőző La Tène-korban.[2]

Néhány, a 19. század végén tevékenykedő, később protokronistaként nyilvántartott román szerző, különösen a költő, újságíró és egyben lelkes amatőr régész Cezar Bolliac, azt állították, hogy felfedezték a dák ábécét.[3] Emiatt nemcsak napjaink kutatói[4], de már a kortárs nyelvészek és régészek is, mint például Alexandru Odobescu azonnal bírálták őket.[5][6][7]

2002-ben egy egy erősen megosztó román régésznő, Viorica Enăchiuc a Rohonci kódex teljes általa való fordítását közzétette.[8] Állítása szerint a szöveget Dacia vulgáris latin nyelvén, azaz (véleménye szerint) a mai román nyelv egy korábbi nyelvállapotában írták, melynek tartalma a Blaki (Vlah) nép 11–12. századi magyar- és a besenyőellenes harcait írja le. Enăchiuc írását nyelvészeti és történészi kritika éri.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ "Scrierea daca" este pura inventie (román nyelven). [2011. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 26.) „Este un bun prilej să demontăm un alt mit drag tracomanilor, anume cel al 'scrierii dacice' si al vechimii ei 'imemorabile'. 'Scrierea dacă' este pură inventie. Nu este nici măcar vorba de incertitudini, de chestiuni de interpretare (din ce punct de vedere privim) s.a.m.d., ci pur si simplu nu există nici o scriere dacă [...] Asa cum cred multi dintre învătati, este foarte posibil ca la daci, întocmai ca si la celti până la un anumit moment, scrierea să fi fost supusă unui tabu religios.”
  2. ↑ Radu Vulpe, Ecaterina Vulpe. Dacia: Revue d'archéologie et d'histoire ancienne 3-4 [archivált változat] (francia nyelven), 342. o. [1933]. Hozzáférés ideje: 2022. november 26. [archiválás ideje: 2016. április 4.] „Ce tesson présente dans tous les cas un grand intérêt au point de vue de l'influence méridionale sur les artisans de notre station de Poiana, à la fin de l'époque Latène, à laquelle il appartient. Même s'il ne s'agit que d'un jeu d'imitation de quelque potier gète, sa connaissance approximative des lettres grecques ou romaines prouve que les relations entre les Gètes de la Moldavie et le monde gréco-romain d'outre Danube étaient devenues extrêmement étroites à la veille de la directe expansion romaine en Dacie.” 
  3. ↑ Dragos Mandescu. DESCOPERIREA SITULUI ARHEOLOGIC DE LA ZIMNICEA Ş I PRIMA ETAP  Ă A CERCET  Ă RIISALE: ‘EXPLORA Ţ IUNILE’ LUI CEZAR BOLLIAC (1845, 1858?, 1869, 1871-1873) 
  4. ↑ Lucian Boia. Istorie și mit în conștiința românească. Humanitas, 92. o. [1997] 
  5. ↑ Abel Hovelacque, Augustus Henry Keane. The science of language: linguistics, philology, etymology, 291-292. o. [1877] „The Rumanian writer Hâjden, who is at present engaged in a great national historical work, fearlessly interprets all the Dacian geographical names occuring in Ptolemy, Strabo, and the table of Peutinger. Nay more, he fancies he has lighted upon the old Dacian alphabet, in an alphabet surviving till the last century amongst the Szeklers of Transylvania. But he has altogether overlooked the preliminary question, to what group of languages Dacian may belong.” 
  6. ↑ Moldován Gergely. A románság – A latin, cyrill, dák és székely írásjegyek kérdése a románoknál, 363-387. o. [1896] 
  7. ↑ Le Moyen-âge (francia nyelven), 258. o. [1888] „La théorie d'un alphabet dace est une fable; les caractères cyrilliques sont d'origine slave, non roumaine. Ce n'est que depuis le XV^ siècle que le peuple roumain les a admis dans son idiome national.” 
  8. ↑ Enăchiuc, Vioroca. Rohonczi Codex: descifrare, transcriere si traducere subtitle=Déchiffrement, transcription et traduction (román és francia nyelven). Editura Alcor (2002). ISBN 973-8160-07-3 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Román_protokronizmus&oldid=26709497”