Ugrás a tartalomhoz

Robert Starer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Starer
Született1924. január 8.[1][2]
Bécs
Elhunyt2001. április 22. (77 évesen)[1][2]
Kingston
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj (1957)[3]
  • Guggenheim-ösztöndíj (1963)[3]
  • Arts and Letters Award in Music (1979)[4]
SírhelyeWoodstock Artists Cemetery[5]

SablonWikidataSegítség

Robert Starer (Bécs 1924. január 8.Kingston, 2001. április 22.) osztrák származású amerikai zeneszerző, zongoraművész és pedagógus.

Életpályája[szerkesztés]

Robert Starer Már 4 éves korában elkezdett zongorázni tanulni, majd a Bécsi Zene- és Bécsi Állami Akadémián folytatta tanulmányait.[6] Az 1938-as népszavazás után, amelyen Ausztria a náci Németország általi annexió mellett szavazott, Starer Palesztinába távozott, és a jeruzsálemi konzervatóriumban tanult Josef Talnál. A második világháborúban a Brit Királyi Légierő nél szolgált, majd 1947-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. A New York-i Juilliard Schoolban zeneszerzést tanult Frederick Jacobinál, majd 1948-ban Aaron Coplandnél, és 1949-ben posztgraduális diplomát szerzett a Juilliardon. Starer 1957-ben amerikai állampolgár lett.

Robert Starer tanított a Juilliard Schoolban, a Brooklyn College-ban és a New York-i City University of New York Graduate Centerében, ahol 1986-ban lett elismert professzor. Nős volt, egy gyermeke született, Daniel, és haláláig a New York állambeli Woodstockban lakott. Mintegy harminc évig élt együtt Gail Godwin írónővel; ketten több librettón dolgoztak együtt.

Starer termékeny volt, sok műfajban komponált. Zenéjét a kromatika és a lendületes ritmusok jellemezték. Különösen dicsérték vokális műveit, akár angol, akár héber szövegre írta azokat. Ő komponálta Martha Graham 1962-es Phaedra című balettjének zenéjét. Négy operát is írt: A betolakodó (1956), Pantagleize (1967), Az utolsó szerető (1975) és Apollonia (1979). Nevezetes versenyművei közé tartozik az Itzhak Perlman számára írt Hegedűverseny, amelyet a Bostoni Szimfonikus Zenekar vett fel, Ozava Szeidzsi vezényletével, valamint Starker János megrendelésére írt Csellóversenye, amelyet a Pro Arte Kamarazenekar vett fel, Leon Botstein vezényletével.[7]

Starer egyik legismertebb darabja az Even and Odds fiatal zongoristák számára. Ismertek még Sketches in Color című darabjai, valamint a Rhythmic Training című ritmusolvasás-oktató kézikönyve.

Starer tanítványai között volt Talib Rasul Hakim is.

Starer 2001. április 22-én halt meg Kingstonban, New York államban, és Woodstockban (Ulster megye) található Artists Cemeteryben van eltemetve.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b https://www.gf.org/fellows/all-fellows/robert-starer/, 2021. július 25.
  4. https://artsandletters.org/awards/, 2021. július 25.
  5. https://www.timesunion.com/living/article/Woodstock-Artists-Cemetery-good-place-to-ponder-12415555.php
  6. Biographie, Werkverzeichnis, Literatur in: Pytheas Center for Contemporary Music
  7. életrajz Milken Archive of Jewish Musicban

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Starer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Jaques Cattell Press (szerk.): Who's who in American Music. Classical. First edition. R. R. Bowker, New York, 1983.
  • Darryl Lyman: Great Jews in Music. J. D. Publishers, Middle Village, New York, 1986.
  • Stanley Sadie, H. Wiley Hitchcock (szerk.): The New Grove Dictionary of American Music. Grove's Dictionaries of Music, New York, New York, 1986.

További információk[szerkesztés]