Robert Green

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Green
Robert-Greenpp.jpg
Személyes adatok
Teljes név Robert Paul Green
Születési dátum 1980. január 18. (34 éves)
Születési hely Chertsey, Anglia
Állampolgárság brit
Magasság 191 cm
Poszt kapus
Klubadatok
Jelenlegi klubja Queens Park Rangers
Mezszám 1
Junior klubok
Időszak Klub
19921999 Anglia Norwich City
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19992006 Anglia Norwich City 0223000(0)
20062012 Anglia West Ham United 0219000(0)
2012 Anglia Queens Park Rangers 0002000(0)
Válogatottság2
2006 Anglia Anglia B 0001000(0)
2005 Anglia Anglia 0012000(0)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2012. augusztus 19.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2008. november 10.
* Mérkőzések (gólok) száma

Robert Paul Green (Chertsey, 1980. január 18. – ) angol válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Queens Park Rangers kapusa.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Norwich City[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Green a Norwich City ifiakadémiáján nevelkedett, 1999. április 11-én mutatkozott be a Kanárik felnőtt csapatában és nem kapott gólt az Ipswich Town elleni rangadón, a meccs 0-0-ra végződött. Ekkor azonban még Andy Marshall volt a Norwich első számú kapusa, így Greennek kevés lehetőség jutott. Marshall 2001-es távozása után viszont kirobbanthatatlanná vált a kapuból. A 2001–02-es volt az első igazán remek szezonja a Cityben, csapata bejutott a másodosztály rájátszásába, ahol végül büntetőkkel esett ki a Birmingham City ellen. A hosszabbításban Green hatalmas bravúrral hárította Geoff Horsfield próbálkozását, ekkor vált ismertté a neve Angliában.

A következő idényben a Norwich a szurkolók csalódására csak a másodosztály 8. helyén végzett, két hellyel lemaradva a rájátszásról. Green azonban ekkor is remekelt, 19 meccsen sikerült megóvnia kapuját a góltól, ezzel megjavította, korábbi 18 mérkőzéses rekordját.

2003-ra Green csapata kulcsemberévé vált, nagy szerepe volt abban, hogy a Kanárik bajnokként jutottak fel a Premier League-be a 2003–04-es évadban. A szurkolók szavazatai szerint ő volt a harmadik legjobb Norwich-játékos abban a szezonban Craig Fleming és Darren Huckerby mögött.

Greennek ekkor is sikerült 18 találkozón megóvnia kapuját a góltól és 46 bajnoki meccsen mindössze 39 gólt kapott. Több alkalommal is ő nyerte meg a meccset csapatának hatalmas védéseivel. A Derby County és a Stoke City elleni meccseket a találkozó legjobbjának is megválasztották, utóbbi mérkőzésen bemutatott egy újabb világklasszis védést Gerry Taggart lövésénél. Remek teljesítménye miatt 2004 márciusában, Svédország ellen behívták az angol válogatottba, de játéklehetőséget nem kapott.

A következő szezonban a Norwich azonnal kiesett a Premier League-ből, Green mindössze 7 meccsen nem kapott gólt, összesen pedig 77 alkalommal találtak be a kapujába. Továbbra is fontos tagja maradt a Citynek, legtöbbször nem ő, hanem az öreg és megbízhatatlan védelem volt a hibás a bekapott gólokért. A válogatott akkori szövetségi kapitánya, Sven-Göran Eriksson ezután szinte mindig behívta őt a barátságos meccsekre.

A kiesés után több fontos játékos elhagyta a Kanárikat, a menedzser, Neil Worthington nem tudta pótolni őket, ez motiválatlanná tette Greent, ami a teljesítményén is meglátszott. 42 bajnokin lépett pályára, de mindössze 6-szor tudta az egész meccsen megakadályozni az ellenfelet a gólszerzésben. A 2005–06-os szezon utolsó néhány meccsét ki kellett hagynia, mivel megsérült egy Sheffield Wednesday elleni meccs előtti bemelegítésen. Az idény utolsó meccsén visszatérhetett volna, de úgy döntött, inkább nem játszik, hogy a 2006-os Vb-re teljesen fitt legyen.

2006 augusztusában a West Ham United 2 millió fontot ajánlott érte, melyet a Norwich City el is fogadott. Green összesen 241 találkozón védte a csapat kapuját.

West Ham United[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Green négy évre írt alá a londoni gárdával, ahol ismét együtt játszhatott korábbi csapattársával, Dean Ashtonnal, aki 2006 januárjában igazol a WHU-hoz. Green 2006. október 22-én mutatkozhatott be a West Hamben egy Tottenham Hotspur elleni 1–0-s vereség alkalmával. Legjobb teljesítményei abban a szezonban az Arsenal és a Manchester United elleni 1-0-s sikerek voltak, utóbbi alkalmával biztosította be a gárda a bent maradást. 26 bajnoki meccsen védett és 6-szor nem kapott gólt.

A 2007–08-as szezonban Green három büntetőt is kivédett, Kevin Doyle (Reading), Benjani Mwaruwari (Portsmouth) és Jermain Defoe (Tottenham Hotspur) sem tudott túljárni az eszén. Cristiano Ronaldo sem tudta értékesíteni a maga büntetőjét Green ellen, de akkor nem a kapus védett, hanem ő lőtt mellé. Green remek sorozatát James McFadden szakította meg 2008. február 9-én.

Nagyszerű formája ellenére az angol válogatott szövetségi kapitánya, Fabio Capello nem hívta be a nemzeti csapatba 2008 februárjában. Green a helyzetet viccesen kezelte, a következő néhány meccsen olyan kesztyűben védett, melyre az volt írva, hogy "Anglia hatodik számú kapusa".

A 2007–08-as szezonban Green minden meccsen végig a pályán volt és ő lett az 51. játékos, aki megkapta az "Év West Ham-játékosa" díjat. Mindezek ellenére úgy érezte, hogy a csapat menedzsere nem becsüli őt eléggé hiszen olyan játékosok kaptak nagyobb fizetést, mint ő, akik alig játszottak, például Ashton vagy Fredrik Ljungberg. Ezután a klub elismervén képességeit egy új, hosszú távú szerződéssel jutalmazta meg.

Válogatott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Green még a Norwich City játékosaként kapta meg az első behívóját a válogatottól, egy évvel később ő lett az első a Cityből, aki magára ölthette a címeres mezt. Akkor Kolumbia ellen kapott lehetőséget csereként. A 2006-os vb-re is be akarták hívni, mint harmadik számú kapust, de ágyéksérülést szenvedett, amikor az angol "B" válogatottban védett Fehéroroszország ellen. Emiatt a sérülése miatt a világeseményt is ki kellett hagynia. Azóta már Brazília, Észtország és Franciaország ellen is behívták, e csak csere volt.