Rimanóczy Gyula (építész, 1932–1992)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rimanóczy Gyula
Születési neve ifjabb Rimanóczy Gyula
Született 1932. március 5.
Budapest,
magyar Magyar Népköztársaság
Elhunyt 1992. január 3. (59 évesen)
Budapest,
Magyarország Magyarország
Nemzetisége magyar magyar
Iskolái Műegyetem (1957.)
Munkái
Jelentős épületei XVII. kerületi Városháza
XVIII. kerületi Városháza
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimanóczy Gyula témájú médiaállományokat.

Ifjabb Rimanóczy Gyula (Budapest, 1932. március 5.1992. január 3.) magyar építész.

Életpályája – munkássága[szerkesztés]

Ifjabb Rimanóczy Gyula édesapja Rimanóczy Gyula, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója volt. Anyja a francia származású Foucault Yvonne. Testvérei: Rimanóczy Yvonne Jászai Mari-díjas jelmeztervező és Rimanóczy Jenő Ybl Miklós-díjas építészmérnök.

Szakmai működését már középiskolás korában megkezdte. Megszakítva a budai Cisztercita Szent Imre (később József Attila) gimnáziumban folytatott tanulmányait, 1950-51-ben műszaki rajzoló volt az Ipari Épülettervező Vállalatnál. Magánúton érettségizett.

1952-ben felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnök Karára. Egyetemi évei alatt a KÖZTI-ben dolgozott. 1957-ben megvédett diplomájának témája „Új magyar Skanzen” kialakítása volt, melyet a Művelődésügyi Minisztérium megvásárolt.

A kötelező – 22. ÁÉV-nél töltött - kivitelezői gyakorlat után 1958-ban a Budapesti Városrendezési Tervező irodában (BUVÁTI) kapott állást, innen is ment nyugdíjba 1986-ban.

Irányító tervezőként számos épületet - közintézményeket: óvodákat, bölcsődéket, egészségügyi létesítményeket, iskolát, tanácsházakat, irodaházat, postát és OTP lakóházakat - tervezett és rendkívül sok tervpályázaton vett részt. Az 1960-as években a Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékén külső tanársegédként is dolgozott.

A tervezést életcélként élte meg, az építészetet nem érvényesülési lehetőségnek, hanem erkölcsi kategóriának tekintette. Nem hódolt a divatirányzatoknak, házai a modern építészet felívelő szakaszában születtek, melynek stílusjegyeit biztos arányérzékkel alkalmazta.
– Beöthy Mária nekrológjából[1]

Építészeti meggyőződésének egyik legkarakteresebb megfogalmazása a Budapest, XIII. kerület. Victor Hugo utca 2-4. számú OTP - társasház üzletekkel.

Szerény, visszafogott egyéniség volt, ugyanakkor különösen nagy szeretettel és hozzáértéssel foglalkozott a fiatalabb generáció tanításával. 1992. január 3-án – 60 éves kora előtt - halt meg.

Művei[szerkesztés]

Megépült épületek[szerkesztés]

(nem teljes lista)

  • 1960. Budapest. XIII. Árpád híd, pesti hídfői lakótelepen Óvoda-bölcsőde.
  • 1963. Budapest. XVII. Rákoskeresztúr. Új Tanácsháza. (Önkormányzat)
  • 1964. Budapest. II. Széna-tér MAVAUT végállomás (lebontották)
  • 1965. Budapest. XIII. Victor Hugó utca 2-4. 53 lakásos OTP-társasház, üzletekkel.
  • 1966. Budapest. I. Csalogány utca 22-24. 43 lakásos társasház és orvosi rendelő.
  • 1967. Budapest. IX. Gyáli úti kórház. 124 ágyas pavilon (Vedres Györggyel)
  • 1968. Budapest. XIII. Hegedűs Gyula utca 11-123. Bölcsőde.
  • 1969. Budapest. XXI. Csepel. 12 tantermes általános iskola
  • 1970. Budapest. XVII. Rákoskeresztúr. Üzletház és Vásárcsarnok.
  • 1975. Budapest. XVIII. Pestszentlőrinc. Tanácsház és Posta (Megépült 1983-ban, kiviteli tervei szerint.)
  • 1982. Budapest. VIII. Auróra utca 29-31. Vám és Pénzügyőrség irodaépülete 70 db szolgálati lakással, 80 db kétszintes gépkocsi tárolóval. (Megépült 1987-ben, kiviteli tervei szerint.)

Tervezett épületek[szerkesztés]

(nem teljes lista)

  • Budapest, II. Széna-téri Magas-ház
  • Magyar planetárium (első terve).
  • Budapest, IX. Gyáli úti kórház teljes rekonstrukciója.
  • Budapest, XVII. Rákoskeresztúr. Üzletközpont.
  • Népliget beépítési terve és épülettervei. (Strand, uszoda, Ifjúsági-ház, Parkvendéglő, stb.)
  • Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat Székháza. Budapest. XIV. Angol utca.

Tervpályázatok[szerkesztés]

106 tervpályázaton vett részt, melyből 56 díjazásban vagy megvételben részesült. Első pályázatait édesapjával és testvérével együtt készítette:

  • Szolnok. Zagyva parti városrész rendezési terve. 1958. III. díj-
  • Pécs. Rákóczi-út rendezési terve. 1958. II. díj.
  • Lakástervpályázat. „Középfolyosós típus” 1958. III. díj.
  • Ózd. Városközpont. 1958. Megvétel.

Kiemelkedő eredményt ért el többek között az alábbi pályázatokon:

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. (Magyar építőművészet 1992/4. sz. 58. old..
  • Magyar Építőművészet 1963/5, 1965/4, 1967/6, 1971/6, 1973/1, 1992/4.
  • ifj. Rimanóczy Gyula önéletrajza
  • Magyar Tervezóirodák története. (ÉTK. 2001. 49-58. old.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Jékely Zsolt – Sodor Alajos: Budapest építészete a XX. Században. (Műszaki Könyvkiadó 1980. 160-163. kép 09-111. oldal) Budapest. IX. Gyáli út 12. 1971. Kórházpavilon.
  • Ország-világ XI. évfolyam 14. sz. 27. old. 1967. április 5. „A testvérek és a mű”
  • Műszaki tervezés 1963/6, 1964/12, 1966/12
  • SCHUL UND SPORTSTÄTTENBAU 1967/3-4
  • Életrajzi Bibliográfia