Renault 4

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Renault 4
R4
R4
Gyártási adatok
Gyártó Renault
Darabszám 8 135 424
Gyártás helye Franciaország, Billancourt;
Spanyolország, Valladolid;
Belgium, Vilvoorde;
Kolumbia, Envigado;
korábban Jugoszlávia, ma Szlovénia, Novo mesto;
Portugália, Guarda;
Mexikó, Ciudad Sahagún;
Chile, Los Andes;
Argentína, Santa Isabel;
Írország, Naas;
Olaszország, Milánó;[1]
Ausztrália, Heidelberg, Victoria;
Írország, Wexford;
Marokkó, Casablanca;[2]
Algéria, Algír (CARAL)
Gyártás éve 19611994
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz 3663 mm
Szélesség 1430 mm
Magasság 1470 mm
Tömeg 540 kg (R3, R4) – 570 kg (R4L) – 720 kg (4 TL, 4 GTL)
Tengelytáv 2438 mm (jobb)
2400 mm (bal)
Motor Otto-motor
Hajtómű Otto-motor
Előző Renault 4CV
Következő Renault Twingo
A Wikimédia Commons tartalmaz Renault 4 témájú médiaállományokat.

A Renault 4, más néven 4L a francia Renault cég gépkocsimodellje volt. Az 1950-es évek végén tervezték meg, és 1961–1993 között gyártották. Elődje a Renault 4CV, utódja a Renault Twingo modell volt. A 32 év alatt több mint 8 millió (pontosan 8 135 424) darabot gyártottak, illetve szereltek össze a világ 28[3] országában és több mint 100 országba exportálták.

Története[szerkesztés]

1961 nyarán a Renault-gyárban az utolsó Renault 4CV is legördült a futószalagról, hogy teret adjon a több mint ezer munkásnak, akik átalakították a gyártósorokat az új modellhez. Október 4-én, a Párizsi Motor Show-n került sor ennek a nyilvános bemutatására. A 4L megoldásai ma már általánosnak nevezhetők: ötajtós, ferdehátú karosszéria, orrmotor, elsőkerékhajtás, zárt rendszerű vízhűtés. Az 1960-as évek elején ez a kombináció forradalminak számított, ez nagyban hozzájárult a sikeréhez. Az alapkoncepció, hogy legyen egy olcsó, kicsi családi autó, ami mind vidéki mind városi használatra megfelel, bevált. Ezen felül válasz volt a nagy riválisra, a Citroën CV2-re („Kacsa”), amely ekkor már nagy népszerűségnek örvendett.

A gyártása folyamán több változtatás is történt az autón, de ezek igazából csak apróságoknak tekinthetők, a formája mindvégig ugyanaz maradt. 1967-ben a hűtőrácsát szabták át, ami ezután már magába foglalta a fényszórókat is. 1978-ban a kor szellemében újabb módosítások történtek: műanyag lett a hűtőrács, az ajtó borítása, illetve az addig zsalugáteresen működő szellőzőt is műanyag rácsra cserélték le. Ezen felül megváltoztatták a műszerfalat, az üléseket stb.

A legnagyobb változás a motorral kapcsolatos: a hengerűrtartalmát 845 cm3-ről 1100 cm3-re, a teljesítményét 26-ról 34 lóerőre növelték.

Példányszámok[szerkesztés]

1966-ra 1 millió, 1977-re 5 millió, 1986-ra 7,5 millió példány gördült le a futószalagokról a világban. Franciaországon kívül is gyártották:

  • Európában:
    • Olaszországban (1961–1964)
    • Írországban (1962–1984)
    • Jugoszláviában, később Szlovéniában (1973–1992)
    • Portugáliában
    • Spanyolországban
  • Közép- és Dél-Amerikában
    • Kolumbiában (1970–1992)
    • Argentínában
    • Chilében
    • Mexikóban
  • ezenkívül Ausztráliában (1962–1966)


Az autó a gyártás befejezésekor is sikeres volt, bár ekkorra már erősen elavultnak számított. 1988-ban a német piacról kellett kivonulnia a szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt, a furgon verzió az Express érkezése miatt fejeződött be ugyanekkor. A szigorodó környezetvédelmi és biztonsági előírásokkal nem tudta felvenni a versenyt, így 1993-ban 1000 db számozott autó hagyta el a francia gyárat „Bye Bye“ feliratú plakettel a műszerfalon. Marokkóban és Szlovéniában még 1994-ig folyt a gyártás.

Modellváltozatok[szerkesztés]

Az első katalógusokban (1962) több különböző verzió található meg az új modellen belül:

  • R3 (1961-62) "fapados" változat mindössze 603 cm3 motorral
  • R4L 747 cm3 és még 3 sebességes váltóval
  • R4L Deluxe, Super Comfort 845 cm3 motorral
  • R4F4 Van, ami az autó furgon változata, kezdetben 300 kg teherbírással.
  • Utódja a R4F6 áruszállító, ami hosszabb rakterű és nagyobb teherbírású elődjénél, ennek a modellnek van 2 illetve 5 személyes változata is.

Műszaki megoldások[szerkesztés]

Motorok, sebességváltó[szerkesztés]

A motor soros elrendezésű OHV, négy hengeres, négy ütemű, folyadékhűtéses kivitelű.

Az autóban megtalálható motorok:

  • 603 cm3 (49 x 80): 23LE R3 (1961-1962)
  • 747 cm3 (54.5 x 80): 27,6LE/30LE
  • 782 cm3 (55 x 80): 30LE (1972)
  • 845 cm3 (58 x 80): 30LE (1983)
  • 956 cm3 (65 x 72): 34LE Legújabb modellek (1986)
  • 1108 cm3 (70 x 72): 34 LE 4 GTL (1978)

A sebességváltó kezdetben 3, majd 4 sebességes. A sebességváltó karja a műszerfalból áll ki, így kezelése eleinte szokatlan.

Karosszéria[szerkesztés]

A kocsi karosszériája és alváza csavarkötéssel van egymáshoz rögzítve. A csavarok oldása után a karosszéria "leemelhető". A hegesztett acéllemez alváz előnye, hogy a felépítmény szabadon variálható, mert a motor és a futómű is az alvázhoz van erősítve.

Futómű[szerkesztés]

A futómű független kerékfelfüggesztésű, a rugózás torziós rudakkal van megoldva (elöl hossz, hátul kereszt irányban). A kereszt irányban beépített torziós rudak miatt jobb és bal kerekek tengelytávja különbözik. A Renault 5 modell is ezt a futóművet kapta meg.

Különleges verziók[szerkesztés]

  • R 4 Simpar 4x4 ami a 70-es években jelent meg és többek között az erdészet, a tűzoltóság és a csendőrség (Korzika) is használta.
  • Plen Air[4] nyitott tetős, cabrio kivitel a Sinpar-tól. Igen divatosak voltak ebben az időben a "strand autók" viszonylag ismertebb még a Citroen Mehari
  • Rodeo A 4-es alvázára és motorjára épített üvegszálas felépítménnyel.

A gyártás során rengeteg limitált sorozat jelent meg pl. különleges fényezéssel, a szériától eltérő kárpittal, illetve díszlécekkel.[5]

  • Super - 1962 - krómozott díszlécek, lehúzható 5. ajtó üveg
  • Suissaquatre - 1982 - 300 db - svájci autószalonon mutatták be, speciális fényezés
  • Sixties - 1985 - 2000 db - kék-piros-sárga fényezés és belső kárpit
  • Shopping - 1982 - 300-350 db - csak kék színben gyártották Belgiumban, belga piacra
  • Safari - 1975 - speciális kárpitok, ülések, fényezés
  • Parisienne - 1963-1968 - mintás fényezés (kockás, illetve "cukornád" mintázattal)
  • Jogging - vászon ülésborítás, és tetőablak (kék)
  • Bye-bye - 1993 - a gyártás leállításával az utolsó 1000 darabot számozott plakettel adták el
  • Miss Sixty - 2011 - az 50. évforduló alkalmára egy példányszámban készített emlék modell

Renault 4 Sport[szerkesztés]

A Marreau testvérek, Claude (pilóta) és Bernard (navigátor) 1979-ben az 5., míg 1980-ban a 3. helyezést érték el a Dakar ralin.

Az autó egy R4 Simpar 4x4 egy 140 LE-s R5 Alpine motorral.

1982-ben megnyerték a versenyt, de ekkor már egy R20 Turbóval indultak.

Források[szerkesztés]

  1. Alfa Romeo's small car projects before the birth of the Alfasud. alfasud.alfisti.net. [2007. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 20.)
  2. Somaca Casablanca. Somaca.e-monsite.com. [2015. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
  3. Időutazás bakancsban - 50 éves a Renault 4
  4. Plein Air History
  5. r4-4l.com

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Renault 4
A Wikimédia Commons tartalmaz Renault 4 témájú médiaállományokat.
  • Autó Autóportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap