Remora albescens

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Remora albescens
Régi rajz a halról
Régi rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Echeneidae
Nem: Remora
Gill, 1862
Faj: R. albescens
Tudományos név
Remora albescens
(Temminck & Schlegel, 1850)
Szinonimák
  • Echeneis albescens Temminck & Schlegel, 1850
  • Echeneis clypeata Günther, 1860
  • Echeneis lophioides Duméril, 1858
  • Echeneis lophioides Guichenot, 1863
  • Remorina albescens (Temminck & Schlegel, 1850)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Remora albescens témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Remora albescens témájú kategóriát.

A Remora albescens a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az Echeneidae családjába tartozó faj.

Rendszertani besorolása[szerkesztés]

Ezt a halat, korábban a Remorina Jordan & Evermann 1896 nembe sorolták Remorina albescens néven (Temminck & Schlegel, 1850). De manapság a Remora-fajok közé sorolják, így az előbbi név szinonimává vált.

Előfordulása[szerkesztés]

A Remora albescens a világ összes meleg vizében megtalálható. Az Indiai-óceán nyugati felén, Mauritius és Réunion körül; a Csendes-óceán keleti részén Kaliforniától Chiléig, azonban a mexikói Alsó-Kaliforniától északra ritkább; Nyugat-Atlanti-óceánban Floridától és a Mexikói-öböltől Brazíliáig; az Atlanti-óceán középső részén, a Szent Pál-sziklái (St. Paul's Rocks) környékein található meg.

Megjelenése[szerkesztés]

Legfeljebb 30 centiméter hosszú. Színezete a világos szürkétől a fehérig változik.

Életmódja[szerkesztés]

Ez a szubtrópusi, tengeri halfaj, a nyílt vizeket kedveli. Életének legnagyobb részét, az atlanti ördögrájákon (Mobula birostris) és ezek rokonain tapadva tölti. A nagytestű ráják mellett cápákra és fekete marlinokra (Makaira indica) is tapad. Ritkán úszik saját erejéből.

Felhasználása[szerkesztés]

A hagyományos kínai orvoslásban használják ezt a halat.

Források[szerkesztés]