Ugrás a tartalomhoz

Ratko Mladić

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ratko Mladić
Mladić 1993-ban
Mladić 1993-ban
Született1942. március 12. (82 éves)
Božanovići
Állampolgársága
Foglalkozásakatona
Kitüntetései
  • Order of the People's Army
  • Order of Brotherhood and Unity
Katonai pályafutása
Szolgálati ideje1965–1996
Rendfokozatavezérezredes
Háborúi, csatáihorvátországi háború
boszniai háború

A Wikimédia Commons tartalmaz Ratko Mladić témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ratko Mladić (szerb cirill írással: Ратко Младић, 1942. március 12.[1] –) boszniai szerb katonatiszt, háborús bűnös, a srebrenicai tömeggyilkosság fő felelőse. 2017-ben a Nemzetközi Törvényszék népirtásért, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért és más bűncselekményeiért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte.[2]

Származása és katonai karrierjének kezdete

[szerkesztés]

Božinovići településen született, Bosznia-Hercegovina területén. Apját, Neđo Mladić kommunista partizánt 1945-ben a nácibarát horvát usztasák ölték meg. 1961-ben lépett be a hadseregbe, tanulmányait kimagasló eredménnyel végezte. Első állomáshelye Szkopje volt, ahol az általa vezetett alakulat legfiatalabb tagja volt. A katonai ranglétrán fokozatosan haladt előre.

Szerepe a délszláv háborúkban

[szerkesztés]

1991 júniusában érkezett Kninbe, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA, Jugoslovenska narodna armija) 9. század parancsnokaként. A horvátok elleni harcokban 1991. október 4-én főparancsnok lett. 1992. május 9-én átvette Szarajevóban a főparancsnoki tisztséget a 2. hadseregben. Három nappal később megbízták a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének megteremtésével. 1994. június 24-én előléptették főparancsnoknak.

A srebrenicai tömeggyilkosság

[szerkesztés]

1995 júliusában neki volt a legnagyobb szerepe a srebrenicai mészárlásnál.[3] Az irányítása alatt álló csapatok elfoglalták az ENSZ védelme alatt álló várost, ahonnan a jelen lévő holland békefenntartók távoztak. A nőket a férfiaktól különválasztották és bosnyák területekre szállították. A vád szerint ezután Mladić utasítására 8000 muzulmán férfit és kisfiút lőttek agyon. Az elkövetett kegyetlenkedésekről videófelvételek is készültek, illetve a tömegsírok feltárása nyomán is rekonstruálhatóak voltak az események. Ez volt a legnagyobb népirtás Európában a II. világháború óta.

Bujkálás

[szerkesztés]

1996. november 9-én Biljana Plavšić a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke menesztette Mladićot a hadsereg éléről. Háborítatlanul élt Szerbiában Slobodan Milošević rendszerének 2000-ben bekövetkezett bukásáig. Ekkortól bujkálni kényszerült az ellene kiadott nemzetközi körözés miatt.

Bujkálása idején egyre nagyobb nyomás nehezedett Szerbiára, hogy állítsa bíróság elé vagy adja ki a nemzetközi közösségnek a háborús és emberiség elleni bűnöket elkövetett politikusokat, katonai parancsnokokat. 2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) előtt feleljen tetteiért. 2008. július 21-én a boszniai szerb köztársaság elnökét, Radovan Karadžićot is elfogták Szerbiában, aki ugyancsak részese volt a Mladić által elkövetett srebrenicai vérengzésnek. Mladićot azonban nem fogták el, sőt évekkel később előkerült videófelvételek tanúsága szerint még nyilvános eseményeken (családi esküvőn, temetésen, keresztelőn) is részt vett.

Elfogása

[szerkesztés]
Mladić letartóztatása elleni tüntetések (Banja Luka, 2011)

2011. május 26-án, miután egy évtizedig bujkált, a szerb hatóságok elfogták a vajdasági Lázárföldön. Az első sajtóhírek szerint elfogásakor Milorad Komadić névre kiállított hamis igazolvány volt nála.[4][5][6] Belgrád azóta cáfolta ezt az értesülést, Ivica Dačić belügyminiszter személyesen erősítette meg, hogy Mladić a saját, időközben lejárt érvényességű igazolványával rejtőzködött.[7] Mladićot a szerb hatóságok kiadták a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek és 2011. május 31-én a hágai börtönbe szállították.[8]

Ítélet

[szerkesztés]

2017. november 22-én a hágai Nemzetközi Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.[9] Az ítélet elleni 2018-ban benyújtott fellebbezését 2021. június 8-án elutasították.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ICTY-ENSZ
  2. a b Telex, 2021.06.08.
  3. Srebrenica: dömperekkel vitték a hullákat
  4. BBC
  5. Index/MTI
  6. Reuters. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 26.)
  7. A B92 belgrádi rádió-televízió angol nyelvű összefoglalója Archiválva 2011. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2011. május 26.
  8. Mladic útban van Hága felé – Infostart.hu, 2011. május 31.
  9. Életfogytiglani börtönre ítélték Mladic-ot Hágában (Euronews.com, 2017-11-22)

Források

[szerkesztés]


Külső hivatkozások

[szerkesztés]