Rap rock

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rap rock

Stíluseredet rap, rock
Kulturális eredet 1980-as évek eleje, Amerikai Egyesült Államok
Alműfajok
rap metal
rapcore

A rap rock egy hibrid zenei stílus, amely a hiphop és a rock különböző vokális és hangszeres elemeit olvasztja egybe. A rap rock legismertebb alműfajai a rap metal és a rapcore, amelyeknek befolyásai között heavy metal és hardcore punk is szerepel.

Általános jellemzői[szerkesztés]

AllMusic a rap metalt a következőként írja le: "ingó alapok és riffek", amelyek "esetenként úgy hangzanak, mintha a riffek beatbox alapokra lennének építve",[1] míg a rap rockról azt mondja, hogy sokkal természetesebb hangjai vannak, a műfaj dalainak nagy része főként rock dalok, amelyeknek a vokális részei rappelve vannak.[1] Ezek mellett az oldal kiemeli, hogy a rap rock ritmusainak gyökerei a hiphopban vannak, a normális hard rocknál sokkal több funk-inspirációval.[1]

Rob Kemp (Rolling Stone) szerint az Incubus 1997-es S.C.I.E.N.C.E. albuma "összeköti a funk metalt a rap metallal."[2] A Kottonmouth Kings a saját stílusát pszichedelikus hiphop punk rocknak nevezi.[3] Kid Rock déli rock és country elemekkel dolgozik, amely előtt hiphop stílusban kezdett dolgozni a Grits Sandwiches for Breakfast albumon, majd második stúdióalbumával elment a rap rock irányába. Negyedik stúdióalbumáig nem lett ismert. Később elkezdett dokkal inkább az éneklés felé húzódni.[4] Az Everlast a blues, rock és hiphop műfajokat olvasztja egybe,[5] egy olyan zenekarral lépnek fel, amelynek tagja egy DJ is. A rap rock egyik legjobb példája a Collision Course album, amelyen közreműködött Jay-Z és a Linkin Park.[6]

A rap rock szövegének témái széleskörűek. Az AllMusic szerint "a legtöbb rap-metal együttes a 90-es években összekeverte az ultra agresszív színpadiasságot, tini humorral vagy egy önelemző szorongással."[7] Ennek ellenére, ahogy a stílus egyre biztosabb lett, több együttes is elkezdett politikai kommentárokat is beletenni zenéjébe. Erre legjobb példa a Rage Against the Machine és a Senser, amelyek elkülönítették őket a kevésbé politkai együttesektől, mint a Linkin Park és a Limp Bizkit.

Ugyan sok nu metal együttes használ hiphop alapokat, a rap rock együttesek frontemberei általában rapperek.[7] Olyan rockegyüttesek is dolgoztak hiphop alapokkal, amelyeknek amúgy nincs köze a rap rockhoz. Ezek közé tartozik a Blondie,[8] a Rush,[9] Beck és a Cake.[10] Több rapper is sokat használt zenéjében rock alapokat vagy rock dalok hangmintáját, mint Eminem, Ice-T, a The Fat Boys, LL Cool J, a Public Enemy, Whodini, Vanilla Ice[11] és Esham.[12][13]

Rapcore[szerkesztés]

Rapcore

Stíluseredet hiphop, punk rock, hardcore punk
Kulturális eredet 1980-as évek vége és 1990-es évek eleje, Amerikai Egyesült Államok
Hangszerek
Alműfajok
G-Punk

A rapcore egy hibrid zenei stílus, amely a hiphop, a punk rock és a hardcore punk elemeit olvasztja össze.[14][15][16][17][18] A Beastie Boys, amely hardcore punk csoportként indult és elkezdett a hiphop stílusban is dolgozni. Debütáló albumuk, a Licensed to Ill főként rock elemeket használt.[19] Dee Dee Ramone is segített a műfaj fejlődésében az 1987-es Funky Man kislemezzel, Dee Dee King név alatt.[20] A Biohazardra is úgy tekintenek, mint, ami nagy befolyással volt a stílus fejlődésére. Az első fontos rapcore együttesek között volt a Downset., a 311, a Dog Eat Dog, a Rage Against the Machine, az Every Day Life és az E.Town Concrete.[21] Mark Allan Powell szerint a Jesus Freak rap rock dal volt a rapcore fejlődésében egy nagy fordulópont és segített népszerűsíteni a műfajt.[21]

A Limp Bizkit miatt, akik a heavy metal műfajból is szereztek inspirációt, a műfajt gyakran az alternatív metal alműfajnának tekintik.[18]

Az első együttesek, amelyek a műfajban sikeresek voltak: a 311, a Bloodhound Gang[14] és a Limp Bizkit.[22] Ugyan a népszerűsége visszaesett, a műfaj jövője nem kilátástalan. Drew Simollardes (Reveille) a következőt mondta: "Úgy érzem az embereknek elege van elég sok dologból, ami jelenleg hallható."[23]

A 2017-ben alapított rapcore együttes, a Fever 333, amelynek tagjai Jason Aalon Butler (korábban: Letlive), Stephen Harrison (korábban: Chariot) and Aric Improta (korábban: Night Verses), a 61. Grammy-gálán jelölést kapott a Legjobb rockteljesítmény kategóriában.[24][25]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Rap-Rock Music Genre Overview (angol nyelven). AllMusic. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
  2. Nathan Brackett – Christian (Christian David) Hoard: The new Rolling Stone album guide. The Archive of Contemporary Music. 2004. ISBN 978-0-7432-0169-8 Hozzáférés: 2021. aug. 5.  
  3. Kottonmouth Kings | Biography, Albums, Streaming Links (angol nyelven). AllMusic. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
  4. Mickey Hess: Is hip-hop dead? Internet Archive. 2007. ISBN 978-0-275-99461-7 Hozzáférés: 2021. aug. 5.  
  5. Staff, MTV News: Everlast, Mike Ness, Willie Nelson Soothe Nerves With Early Sunday Sets (angol nyelven). MTV News. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
  6. Paoletta, Michael (2004. december 11.). „Mash-Ups: Linkin Park, Jay-Z Come Together on 'Collision Course”. Billboard: The International Newsweekly of Music, Video and Home Entertainment.  
  7. a b Rap-Metal Music Genre Overview (angol nyelven). AllMusic. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
  8. The Magnificent Seven - The Clash | Song Info | AllMusic” (angol nyelven).  
  9. Leonard, Roberto. Roll the Bones, A Simple Kind Mirror: The Lyrical Vision of Rush. iUniverse, 45. o. [2000]. ISBN 0-595-21362-6 
  10. McCoy, Heath. Comfort Eagle is modest slice of new Cake album. Calgary Herald. Postmedia Network. [2001. augusztus 16.] 
  11. Mickey Hess: Is hip-hop dead? Internet Archive. 2007. ISBN 978-0-275-99461-7 Hozzáférés: 2021. aug. 5.  
  12. Cheryl Lynette Keyes: Rap music and street consciousness. Internet Archive. 2004. ISBN 978-0-252-07201-7 Hozzáférés: 2021. aug. 5.  
  13. Mayor Esham? What? (angol nyelven). Detroit Metro Times. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
  14. a b Ambrose, Joe. Moshing - An Introduction. The Violent World of Moshpit Culture. Omnibus Press, 5. o. [2001]. ISBN 0711987440 
  15. McIver, Joel. The Shock of the New. Nu-metal: The Next Generation of Rock & Punk. Omnibus Press, 10. o. [2002]. ISBN 0711992096 
  16. Susie Dent: The language report. Internet Archive. 2003. ISBN 978-0-19-860860-8 Hozzáférés: 2021. aug. 5.  
  17. Signorelli, Luca. „Stuck Mojo”. Metallus. Il libro dell'Heavy Metal, 173. o, Kiadó: Giunti Editore Firenze. ISBN 8809022300.  
  18. a b Bush, John. Limp Bizkit, All Music Guide to Rock, 656. o. [2002]. ISBN 087930653X „A néha rapcore néven ismert metal, punk és hiphop fúziójának egyik legenergetikusabb csoportja” 
  19. Licensed to Ill - Beastie Boys | Songs, Reviews, Credits | AllMusic” (angol nyelven).  
  20. Scott Schinder – Andy Schwartz: Icons of Rock: An Encyclopedia of the Legends Who Changed Music Forever. 2007–10. ISBN 978-0-313-33845-8 Hozzáférés: 2021. aug. 5.  
  21. a b Mark Allan Powell: Encyclopedia of contemporary Christian music. Internet Archive. 2002. ISBN 978-1-56563-679-8 Hozzáférés: 2021. aug. 5.  
  22. Three Dollar Bill Y'All - Limp Bizkit | Songs, Reviews, Credits | AllMusic” (angol nyelven).  
  23. Reveille answers wake-up call (amerikai angol nyelven). Boston Herald, 2008. december 24. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
  24. Staff, The Collegiate: Review: Rapcore trio Fever 333 releases first studio album 'Strength in Numb333rs' (amerikai angol nyelven). The Collegiate Live, 2019. február 12. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
  25. THE FEVER 333 (angol nyelven). GRAMMY.com, 2020. november 23. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]