Rafflesia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Rafflesia
Rafflesia sumatra.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Rafflesiaceae
Nemzetség: Rafflesia
Szinonimák

Bűzvirág, Óriás bűzvirág

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rafflesia témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rafflesia témájú médiaállományokat és Rafflesia témájú kategóriát.

A Rafflesia (raflézia) a Rafflesiaceae család típus- és egyúttal névadó nemzetsége. A nemzetséget és a családot is az egykori brit gyarmat, Szingapúr alapítójáról nevezték el. Sir Stamford Rafflest Délkelet-Ázsiába elkísérte a botanikus Joseph Arnoldi is. A Föld legnagyobb ismert virágának fajneve rá utal: Rafflesia arnoldii.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Természetes élőhelye Délkelet-Ázsia, azon belül a Maláj-félsziget, Borneó és Szumátra. Erősen redukált feelépítése és génkészlete miatt rendszertani besorolása sokáig bizonytalan volt.[1] Rendkívül ritka és veszélyeztetett. A nemzetségnek 1988-ig 16 faját fedezték fel. 2020-hoz közelítve a több-kevesebb konszenzussal elfogadott fajok száma már húsznál is több; további kilenc „fajjelölt” besorolása még vitatott.[2]

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Kétlaki növény, amelynek életmódjából adódóan nincs se szára, se levele, se gyökere. A növényvilág legnagyobb virágának átmérője körülbelül egy méter, tömege a 15 kg-ot is elérheti. A kehely alján számos tüskeszerű nyúlvány meredezik. A virágnak öt, vöröses barnás halvány foltokkal tarkított szirma van, melyek egy hatalmas kehelybe futnak össze. Ebben akár 6 liter víz is elfér.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Ez a parazita más növényeken, jellemzően fákon élősködik. Miután bimbója áttöri a gazdanövény kérgét, mintegy 10 hónap alatt nő káposztafej méretűre. Néhány óra alatt a húsos szirmok kinyílnak, és a virág teljes pompájában ragyog. A virágban csak néhány napig gyönyörködhetünk. A rothadó húséhoz hasonló kellemetlen szagot áraszt, mivel az erre a szagra gyűlő rovarok (jellemzően döglegyek) porozzák be.

Az elpusztult virág nyálkás fekete foltot hagy maga után.

Felhasználása[szerkesztés]

Sok bimbót nyílás előtt leszednek a népi gyógyászathoz, vagy különleges csemegét készítenek belőle.

Fajai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]