Radonay Mátyás Ignác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Radonay Mátyás szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Radonay Mátyás Ignác
Pécs püspöke
Született 1630. február
Dubravica Desinićka
Elhunyt 1703. április 3. (73 évesen)
Pécs
Sírhely Pécsi székesegyház
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1687. augusztus 8. – 1703. április 3.
Előző püspök
Következő püspök
Széchényi Pál
Nesselrode Ferenc
Radonay Mátyás Ignác a Catholic Hierarchy-n

Radonay Mátyás Ignác (más formában Radanay Mátyás Ignác,[1] horvátul: Matija Ignacije Radanović) (Dubravica Desinićka, Varasd vármegye, 1630 februárja – Pécs, 1703. április 3.)[2] pécsi püspök.

Életrajza[szerkesztés]

17 éves volt amikor elkezdte középiskolai tanulmányait Magyarországon. Grazban theológiát és bölcseletet hallgatott. 1663-ban pappá szentelte a salzburgi érsek, majd előkelő nemesi családoknál nevelősködött. Ezután Szelepcsényi György esztergomi érsek irodájában tevékenykedett, 1687. augusztus 8-án pedig pécsi püspökké nevezték ki, de a római megerősítés késlekedett, és csak 1700-ban szentelték fel.[2]

Ismert a Boszniából betelepített horvátokról, akiket az ő vezetése alatt költöztettek Magyarországra (baranyai bosnyákok). Növelve ezzel Baranya megye katolikusainak számát.

Földi maradványait a pécsi székesegyház Imre (Mária)-kápolnájába helyezték el.[2]

Radanay-fogadalom[szerkesztés]

1692-ben úgy rendelkezett, hogy minden nem római katolikus lakosnak el kell költöznie Pécsről. A város ezt elfogadta. A rendelkezést 1692 húsvéthétfőjén hirdették ki a Gyergyaszentelő Boldogasszony-templomban.[3] 1697-től kezdve minden pécsi polgárnak esküt kellett tenni ezzel kapcsolatban. A tilalmat csak II. József magyar király türelmi rendelete enyhítette, de 1848-ig kevés nem katolikus hívő lakott a városban.[2]

A fogadalom szövege:[4]

„1692. feria secunda Paschatis
Vota ungarico Idiomate expressa
Mi, Bíró, Tanács és Pécsi Város boldogságos Istenszülő Szűz Mária és az egész [összes] mennyei szentek előtt ígérjük és fogadjuk, az mindenható Istennek, és az hittel és fogadással kötelezzük megszeghetetlenül minden maradékinkat, fiainkat és leányainkat, hogy a mi pécsi városunkban, annak hostattyában és határiban, urasága alá vettetett vagyonos vagy leendő minden nemű jószágiban semminémű Luther[ánus]t, Calvinistát, meg hasonlott schismaticust, Arianust, zsidót, pogányt, és akár minémű néven nevezendő Római Apostoli szent hit ellen törekedőt és ellenkezőt állandó képpen közöttünk bé és nem veszünk, és nem tartunk, és semmi képpen el nem szenvedjük.
Fogadjuk és azt is ígérjük a mindenható Istennek, hogy fiainkat, sem leányainkat Eretnekhez házasságra (minden jószágnak vesztése alatt) nem engedjük, és nem adjuk, hogyha pediglen valami szolgálatunkon lévő cselédünk találkozik lenni, hogyha két hónap alatt az Igaz Romai Catholika hitre meg nem térnek, Városunkbul, és annak minden határibul és hozzá tartozandó jószágibul ki tiltjuk és ki vetjük.
Ezen fogadásunkat minden esztendőben ezen napon megújítjuk, és senkit Bírónak vagy Tanátsnak be sem veszünk, az ki előbb az Bíró választásnak és Magistratus újításának napján erre magát hittel nem kötelezi, hogyha valami eretneket meg tudunk köztünk lenni, a Püspöknek Plébánosnak és Tanácsnak bé mondjuk.”

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Püspöki arcképcsarnok. Pécsi egyházmegye. [2015. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
  2. a b c d Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 162. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  3. Pécs ezer éve, 110. oldal
  4. Pécs ezer éve, 109. oldal

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.


Előde:
Széchényi Pál
Pécsi püspök
1687–1703
Utóda:
Nesselrode Vilmos
Elődje:
a címet utoljára Várallyai Szaniszló viselte 1543-ban
Tolna vármegye főispánja
1687. – 1703. április 3.
Tolna vármegye címere
Utódja:
Nesselrode Vilmos