Rablóbáró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1904-es ábrázolása egy felvásárló és manipulatív üzleti vállalkozásnak (Standard Oil), mint egy mindenható polipnak.

A rablóbáró egy lekicsinylő társadalomkritikai kifejezés, amelyet eredetileg bizonyos gazdag és befolyásos 19. századi amerikai üzletemberekre alkalmaztak. A kifejezés már a The Atlantic Monthly[1] magazin 1870. augusztusi számában megjelent. A 19. század végére a kifejezést jellemzően olyan üzletemberekre alkalmazták, akik állítólag kizsákmányoló módszereket alkalmaztak vagyonuk felhalmozásához.[2] Ezek a gyakorlatok magukban foglalták a természeti erőforrások feletti ellenőrzés gyakorlását, a kormányzat magas szintjeinek befolyásolását, a létminimumhoz szükséges bérek fizetését, a verseny elnyomását a versenytársak felvásárlásával, hogy monopóliumokat hozzanak létre és árakat emeljenek, valamint olyan terveket, amelyekkel részvényeket adtak el felhajtott áron a gyanútlan befektetőknek.[2] A kifejezés egyesíti a bűnöző ("rabló") és a törvénytelen arisztokrácia (a báró törvénytelen szerepet tölt be a köztársaságban)[3] értelmét.

A rablóbáróknak bélyegzett üzletemberek listája[szerkesztés]

1901-es amerikai karikatúra Pucktól, amely John D. Rockefellert hatalmas uralkodóként ábrázolja

Josephson Rablóbárók (1934) című könyvében azonosított személyek:

Más források "rablóbáróként" azonosítják:

Irodalom[szerkesztés]

  • Beatty, Jack. (2008). Age of Betrayal: The Triumph of Money in America, 1865–1900 Vintage Books. ISBN 1400032423
  • Bridges, Hal. (1958) "The Robber Baron Concept in American History" Business History Review (1958) 32#1 pp. 1–13 in JSTOR
  • Burlingame, D.F. Ed. (2004). Philanthropy in America: A comprehensive historical encyclopaedia (3 vol. ABC Clio).Sablon:ISBN?
  • Cochran, Thomas C. (1949) "The Legend of the Robber Barons." Explorations in Economic History 1#5 (1949) online Archiválva 2019. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  • Fraser, Steve. (2015). The Age of Acquiescence: The Life and Death of American Resistance to Organized Wealth and Power Little, Brown and Company. ISBN 0316185434
  • Harvey, Charles, et al. "Andrew Carnegie and the foundations of contemporary entrepreneurial philanthropy." Business History 53.3 (2011): 425–450. online
  • Jones, Peter d'A. ed. (1968). The Robber Barons Revisited (1968) excerpts from primary and secondary sources.Sablon:ISBN?
  • Marinetto, M. (1999). "The historical development of business philanthropy: Social responsibility in the new corporate economy" Business History 41#4, 1–20.
  • Charles R. Morris: The Tycoons: How Andrew Carnegie, John D. Rockefeller, Jay Gould, and J. P. Morgan Invented the American Supereconomy. Times, New York 2005, ISBN 978-0-8050-7599-1
  • Ostrower, F. (1995). Why the wealthy give: The culture of elite philanthropy (Princeton UP).Sablon:ISBN?
  • Ostrower, F. (2002). Trustees of culture: Power, wealth and status on elite arts boards (U of Chicago: Press).Sablon:ISBN?
  • Josephson, Matthew. (1934). The Robber Barons: The Great American Capitalists, 1861–1901 Sablon:ISBN?
  • Handbook of Research on Entrepreneurs: Engagement in Philanthropy: Perspectives. Edward Elgar, 1–8. o. (2014). ISBN 978-1783471010 
  • Wren, D.A. (1983) "American business philanthropy and higher education in the nineteenth century" Business History Review. 57#3 321–346.
  • Zinn, Howard. (2005). "Chapter 11: Robber Barons and Rebels" from A People's History of the United States Harper Perennial. ISBN 0060838655

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Baldwin, Lida F. (1907. április 15.). „Unbound Old Atlantics”. The Atlantic Monthly C (November 1907), 683. o.  
  2. ↑ a b Dole, Charles F. (1907). „The Ethics of Speculation”. The Atlantic Monthly C (December 1907), 812–818. o.  
  3. ↑ Worth Robert Miller, Populist cartoons: an illustrated history of the third-party movement in the 1890s (2011) p. 13
  4. ↑ David Leon Chandler, Henry Flagler: The Astonishing Life and Times of the Visionary Robber Baron Who Founded Florida (1986)
  5. ↑ George C. Kohn. The New Encyclopedia of American Scandal. Infobase Publishing, 152. o. (2001). ISBN 9781438130224 
  6. ↑ Edward Renehan, Dark Genius of Wall Street: The Misunderstood Life of Jay Gould, King of the Robber Barons (2005)
  7. ↑ Keys, C. M. (1906. január 1.). „The Overlords of Railroad Traffic: The Seven Men Who Reign Supreme”. The World's Work: A History of Our Time XIII, 8437–8445. o. (Hozzáférés: 2009. július 10.)  
  8. ↑ Mrs. Mark Twain: The Life of Olivia Langdon Clemens, 1845–1904. McFarland, 109. o. (2013). ISBN 9780786472611 
  9. ↑ T. J. Stiles, The First Tycoon: The Epic Life of Cornelius Vanderbilt (2010) p 328
  10. ↑ John Franch, Robber Baron: The Life of Charles Tyson Yerkes (2008)
  11. ↑ Charles O'Brien. Death of a Robber Baron. Kensington, 289. o. (2013). ISBN 9780758286369 
  12. ↑ Jepson, Tim. The Rough Guide to Vancouver (angol nyelven). Rough Guides (2004. április 15.). ISBN 9781843532453 
  13. ↑ The Financier: The Critical Edition. U. of Illinois Press, 559. o. (2010). ISBN 9780252035043 
  14. ↑ The Cultural Front: The Laboring of American Culture in the Twentieth Century. London, New York: Verso, 173. o. (1996. április 15.). ISBN 9781844674640 
  15. ↑ The Untold History of the United States. New York: Gallery Books (2012. április 15.). ISBN 9780091949310 
  16. ↑ "Tesla CEO Elon Musk quashes claim he is 'modern-day robber baron'"
  17. ↑ "The Redstone Story re-lives the industrialization of the West" Redstone, Colorado website, history
  18. ↑ Mary Kupiec Cayton et al. eds.. Encyclopedia of American social history. Scribner, 1064 vol 2. o. (1993). ISBN 9780684192468 
  19. ↑ Dickinson, Donald C.. Dictionary of American Antiquarian Bookdealers (angol nyelven). Greenwood Publishing Group, 183. o. (1998. április 15.). ISBN 9780313266751 
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rablóbáró&oldid=26245048”