Jay Gould

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jay Gould
Született1836. május 27.[1][2][3][4][5]
Roxbury
Elhunyt1892. december 2. (56 évesen)[1][2][3][4][5]
New York
Állampolgárságaamerikai
HázastársaHelen Day Miller (1863 – nem ismert)[6][7][8]
Gyermekei
  • Anna Gould
  • Helen Miller Shepard
  • George Jay Gould
  • Howard Gould
  • Frank Jay Gould
  • Edwin Gould
SzüleiMary Moore
John Burr Gould
Foglalkozása
  • vállalkozó
  • pénzember
  • térképész
Halál okagümőkór
SírhelyeGould family mausoleum

Jay Gould aláírása
Jay Gould aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jay Gould témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jason Gould (Roxbury, 1836. május 27.New York, 1892. december 2.) amerikai vasútmágnás és pénzügyi spekuláns volt, akit általában az aranyozott kor egyik rablóbárójaként azonosítanak. Éles és gyakran gátlástalan üzleti gyakorlata a tizenkilencedik század végének egyik leggazdagabb emberévé tette. Gould élete során népszerűtlen figura volt, és megítélése máig ellentmondásos.[9][10][11]

Gyermekkora és tanulmányai[szerkesztés]

Életpályája[szerkesztés]

Vasúti befektetések[szerkesztés]

1859-ben Gould spekulatív befektetésekbe kezdett, kisebb vasutak részvényeinek vásárlásával. Apósa, Daniel S. Miller vezette be őt a vasútba, amikor azt javasolta, hogy Gould segítsen neki megmenteni a Rutland and Washington Railroadba történt befektetését az 1857-es pénzügyi pánik idején. Gould dolláronként 10 centért vásárolt részvényeket, és így ő irányította a vállalatot.[12] 1863-ban a polgárháború alatt New Yorkban további spekulációkat folytatott vasúti részvényekkel, és a Rensselaer and Saratoga Railroad igazgatójává nevezték ki.

Az Erie Railroad az 1850-es években pénzügyi nehézségekkel küzdött, annak ellenére, hogy Cornelius Vanderbilt és Daniel Drew pénzemberektől kapott kölcsönöket. A vasút 1859-ben csődeljárás alá került, és Erie Railway néven újjászervezték. Gould, Drew és James Fisk az Erie-háború néven ismert részvénymanipulációkba bocsátkozott, és Drew, Fisk és Vanderbilt 1868 nyarán elvesztette az Erie irányítását, miközben Gould lett az elnök.[13]

Tammany Hall[szerkesztés]

Fekete péntek[szerkesztés]

További vasutak[szerkesztés]

Erie Railroad[szerkesztés]

Nyugati vasutak[szerkesztés]

Magánélet[szerkesztés]

Utódok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b BnF források (francia nyelven)
  6. Kindred Britain
  7. p22377.htm#i223763, 2020. augusztus 7.
  8. inferred from timeline of events
  9. Walter R. Borneman. Iron Horses: America's Race to Bring the Railroads West, 235. o. (2014). ISBN 9780316371797 
  10. Maury Klein. The Life and Legend of Jay Gould, 393. o. (1997). ISBN 9780801857713 
  11. Rennehan, Edward J.. Dark Genius of Wall Street (2005) 
  12. Klein, Maury. The Life and Legend of Jay Gould. Johns Hopkins University Press, 508. o. (1997. április 14.). ISBN 9780801857713 
  13. Schafer, Mike (2000). More Classic American Railroads. MBI Publishing Company. p. 47. ISBN 076030758X. Retrieved September 22, 2016. [Read on Archive.org]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Jay Gould témában.