Andrew Carnegie

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrew Carnegie
Született 1835. november 25.[1][2][3][4][5]
Dunfermline
Elhunyt 1919. augusztus 11. (83 évesen)[1][2][3][4][5]
Lenox
Állampolgársága amerikai
Házastársa Louise Whitfield Carnegie
Gyermekei Margaret Carnegie Miller
SzüleiMargaret Morrison Carnegie
William Carnegie
Foglalkozása
Tisztsége rektor (1911–1914, University of Aberdeen)
Kitüntetései
  • Library Hall of Fame
  • Bessemer Gold Medal
  • American Library Association Honorary Membership (1899)[6]
  • Honorary Doctorate from the National Autonomous University of Mexico (1910)
Halál okabronchopneumonia
Sírhelye Sleepy Hollow Cemetery

Andrew Carnegie aláírása
Andrew Carnegie aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Andrew Carnegie témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Andrew Carnegie (Dunfermline, Fife megye, 1835. november 25. – Lenox, 1919. augusztus 11.) skót-amerikai iparmágnás és filantróp volt. Carnegie a 19. század végén az amerikai acélipar terjeszkedését vezette, és a történelem egyik leggazdagabb amerikaija lett,[7] az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Brit Birodalom vezető filantrópja lett. Élete utolsó 18 évében mintegy 350 millió dollárt (2021-ben nagyjából 5,5 milliárd dollárt),[8] vagyis vagyonának csaknem 90 százalékát jótékonysági szervezeteknek, alapítványoknak és egyetemeknek adományozta.[9] 1889-ben megjelent, "A gazdagság evangéliuma" című cikkével felszólította a gazdagokat, hogy vagyonukat a társadalom javítására fordítsák, kifejezte a progresszív adózás és az örökösödési adó támogatását, és ösztönözte a jótékonysági hullámot.

Carnegie a skóciai Dunfermline-ban született, és 1848-ban, 12 évesen vándorolt ki szüleivel Pittsburghbe, az Egyesült Államokba. Carnegie távírászként kezdett dolgozni, és az 1860-as évekre már vasútba, vasúti hálókocsikba, hidakba és olajfúró tornyokba fektetett be. További vagyont gyűjtött kötvénykereskedőként, pénzt gyűjtött az európai amerikai vállalkozások számára. Megépítette a pittsburghi Carnegie Steel Company-t, amelyet 1901-ben 303 450 000 dollárért (ami ma 9 883 973 400 dollárnak felel meg) eladott J. P. Morgannek; ez képezte a U.S. Steel Corporation alapját. A Carnegie Steel eladása után néhány évre megelőzte John D. Rockefellert, mint a leggazdagabb amerikai.

Carnegie élete hátralévő részét nagyszabású emberbaráti tevékenységnek szentelte, különös tekintettel a helyi könyvtárak építésére, a világbékére, az oktatásra és a tudományos kutatásra. Ő finanszírozta többek között a New York-i Carnegie Hallt, a hollandiai Békepalotát, megalapította a Carnegie Corporation of New Yorkot, a Carnegie Endowment for International Peace-t, a Carnegie Institution for Science-t, a Carnegie Trust for the Universities of Scotland-t, a Carnegie Hero Fund-ot, a Carnegie Mellon University-t és a pittsburghi Carnegie Museums of Pittsburgh-ot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. https://web.archive.org/web/20240217093730/https://www.ala.org/awardsgrants/awards/176/all_years, 2024. február 17.
  7. listed at 372 billion 2014 USD by Jacob Davidson, time.com The 10 Richest People of All Time "Rockefeller gets all the press, but Andrew Carnegie may be the richest American of all time. The Scottish immigrant sold his company, U.S. Steel, to J. P. Morgan for $480 million in 1901. That sum equates to slightly over 2.1 percent of U.S. GDP at the time, giving Carnegie an economic power equivalent to $372 billion in 2014."
  8. CPI Inflation Calculator (amerikai angol nyelven). www.bls.gov . (Hozzáférés: 2020. október 15.)
  9. Andrew Carnegie's Legacy. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva].

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap