Rövidcsőrű flamingó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rövidcsőrű flamingó
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Mirandornithes
Rend: Flamingóalakúak (Phoenicopteriformes)
Család: Flamingófélék (Phoenicopteridae)
Nem: Phoenicoparrus
Bonaparte, 1856
Faj: P. jamesi
Tudományos név
Phoenicoparrus jamesi
(Sclater, 1886)
Szinonimák
  • Phoenicopterus jamesi Sclater, 1886
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rövidcsőrű flamingó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rövidcsőrű flamingó témájú médiaállományokat és Rövidcsőrű flamingó témájú kategóriát.

A rövidcsőrű flamingó (Phoenicoparrus jamesi) a madarak (Aves) osztályának flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) rendjébe, ezen belül a flamingófélék (Phoenicopteridae) családjába tartozó faj.[1]

Korábban a Phoenicopterus nembe sorolták, Phoenicopterus jamesi néven, azonban 2014-ben a Phoenicoparrus nembe helyezték át.[2]

Neve és újra felfedezése[szerkesztés]

A madár a tudományos fajnevét, Harry Berkeley James, brit természettudósról kapta, aki elsőként tanulmányozta.[3] Amellett, hogy közeli rokonságban áll az andoki flamingóval (Phoenicoparrus andinus), a két madár szimpatrikus közösségben él; azaz a két flamingófaj ugyanazon a helyen él, sőt ugyanott költ is.[4] Korábban kihaltnak vélték, mígnem 1956-ban felfedezték egy elszigetelődött állományát.[5]

Előfordulása[szerkesztés]

Az Andok magas fennsíkjainak sós tavainál, Argentína, Chile, Bolívia és Peru területén honos.

Megjelenése[szerkesztés]

Táplálkozás közben

A madár hossza 90-92 centiméter; az andoki flamingónál is kisebb, viszont a testtömege 2 kilogramm.[6] A nyaka nagyon hosszú, 19 darab nyakcsigolyából áll.[7] A téglavörös lábai hosszúak és vékonyak; a térde nem látszik, a lába felső részén helyezkedik el. A tollazata világos rózsaszín, élénk kárminvörös csíkokkal. Evezőtollai feketék. A szemei körül élénk vörös, csupasz bőrrész van; a felnőttnél ez sárgává válik. A csőre sárga, fekete véggel. A flamingóknak általában három előrenéző ujjuk és egy hátrahajló ujjuk van; azonban a Phoenicoparrus-fajoknál ez utóbbi hiányzik.[7] A fiatal madár szürke vagy fehér, csak 2-3 éves korában éri el a felnőtt színt.

Életmódja[szerkesztés]

Társas madár, tápláléka többnyire kovamoszatokból (Bacillariophyceae) és egyéb növényi planktonokból áll.[4][8]

Habár jól tud repülni, akár 60 km/órás sebességgel is; a szabad természetben sem vándorol túl messzire. Fogságban egyáltalán nem repül.[9]

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 6 évesen éri el. Nem költ rendszeresen, van hogy ki-kihagy egy évet. Az udvarlási szertartás alatt, a hímek csoportba gyűlnek össze és „topogó táncot” járnak a tojók kedvéért. A tojó miután kiszemelte a kiválasztottját, elcsalja a hímet a csoporttól és kicsit távolabb párosodnak.[7] A tojó az egyetlen tojását egy kis tűzhányó alakú kiemelkedésre rakja le. Ez a kiemelkedő fészek sárból, ágakból és egyéb anyagokból készül.[5] A tojáson mindkét szülő kotlik, körülbelül 26-31 napon keresztül. A fióka a tojásfog segítségével bújik ki a tojásból. Kikelésekor, a fióka csőre egyenes és vörös színű; ahogyan nő úgy kezd hajlottá és sárgává válni. Életének első évében szürke a szeme.[7]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sclater, PL (1886). „List of a Collection of Birds from the Province of Tarapaca, Northern Chili”, 395–404. o.  
  2. [1]|Torres et al., A multi-locus inference of the evolutionary diversification of extant flamingos (Phoenicopteridae),BMC Evolutionary Biology 2014, 14:36.
  3. Mabbett, Andy: James' Flamingo and Walsall. RSPB Walsall Local Group, 2006. augusztus 4. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  4. a b Mascitti, V. and Kravetz, F.O., "Bill Morphology of South American Flamingos". The Condor. 104(1), 73.
  5. a b Johnson, A.W., Behn, F., and Millie, W.R. "The South American Flamingos". The Condor. 60(5), 289-99
  6. Puna flamingo videos, photos and facts – Phoenicoparrus jamesi – ARKive. arkive.org. [2010. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 31.)
  7. a b c d SeaWorld Parks & Entertainment: Flamingos. seaworld.org. [2013. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 26.)
  8. Sabat, P. and Novoa, F.F. "Digestive Constraints and Nutrient Hydrolysis in Nestlings of Two Flamingo Species". The Condor. 103(2), 396.
  9. Johnson, A.W., Behn, F., and Millie, W.R. "The South American Flamingos".The Condor.60(5), 289-99

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a James's flamingo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]