Résteknős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Résteknős
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testitudines)
Család: Szárazföldi teknősfélék (Testudinidae)
Nem: Malacochersus
Faj: M. tornieri
Tudományos név
Malacochersus tornieri
Lindholm, 1929
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Résteknős témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Résteknős témájú médiaállományokat és Résteknős témájú kategóriát.

Résteknős egy londoni állatkertben
Két kifejlett résteknős

A résteknős (Malacochersus tornieri) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó faj.

Nevének eredete[szerkesztés]

A résteknős a sziklák repedéseiben keresi a menedéket

A résteknős nevét onnan kapta, hogy a ragadozók elleni védekezésül bemászik a sziklák repedéseibe, ahol akkorára tudja felfújni magát, hogy teljesen kitöltse a rést, és így nem lehet kiszedni a menedékéből.[1] Ez a képessége meglehetősen hatásos a rá vadászó ragadozók és az orvvadászok ellen is. Angliában és Amerikában páncéljának formája miatt Pancake Tortoisnak, "palacsinta teknősnek" is nevezik.

Előfordulása[szerkesztés]

Főleg Kelet-Afrika közepén él, mára az orvvadászat miatt a populáció száma nagyon lecsökkent, ezért természetes élőhelyeként már csak Kenya, Ruanda és Tanzánia egy-egy régiója nevezhető meg. Fogságban Magyarország állatkertjeiben és nemzeti parkjaiban is él.

Élőhelye[szerkesztés]

Főleg a magashegységekben él, maximum 1800-2000 méter magasságig. Főleg a növényekben gazdag, sziklás fennsíkokat, szavannákat kedveli. Legnagyobb számban a Kelet-Afrikai-magasföldön található meg. Nagyobb hidegben a sűrű aljnövényzetben, repedésekben, nagyobb kövek közötti résekben húzhatja meg magát.

Megjelenése[szerkesztés]

A résteknős meglehetősen alacsony, mindössze 3-4 centiméter magas, hossza 15-20 centiméter, súlya 400-600 gramm között mozog, 10-15 évig él. Páncélja széles és lapos, hátán egyedi, sárgás-barna mintázat található, mely minden teknősnél másmilyen. Az, hogy a páncélzat mennyire homorú, vagy domború, az a kortól függ, mert minden növekedési szakaszban máshogy ívelődik a páncél, és a nőstényeknél a páncél (a tojás kihordása végett) domborúbb, illetve a testük is nagyobb a hímekénél. A hímeknek viszont hosszabb és vastagabb farkuk van. A résteknősnek a többi teknőssel ellentétben teljesen másak a test arányai, amely sok mindenben eltérő életmódot eredményez.

Életmódja[szerkesztés]

A résteknős fő tápláléka a , levelek, az aljnövényzeten megtalálható növények, esetleg rovarok. A hímek csak egy-egy párzás erejéig maradnak a nőstényekkel, aztán továbbállnak, és nagy területeket képesek bejárni, hogy új nőstényt találjanak maguknak.

Szaporodásuk[szerkesztés]

A szaporodási időszak január elejétől február végéig, esetleg március elejéig tart. Amikor a hím megtalálta a nőstényt, és megtörtént a párzás, a hím egy kis ideig még az odúban marad, aztán továbbáll új párt keresni, azonban a nőstény egész életét az odújában tölti. A hímek párkeresése több hónapig is eltarthat.

A tojások kiköltése[szerkesztés]

A nőstények általában júniusban lerakják az 1-2 tojásukat egy általuk ásott, körülbelül 5-6 centiméter mély gödörbe. Egy évben több tojást is rakhatnak, melyek kikelése hat hónap . A nedves, nyirkos, laza földbe ásott gödrök kedveznek a kikelés szempontjából. A pár hónapos teknősök a tojásban a szárazabb, valamivel melegebb időben indulnak fejlődésnek, és a következő esősebb időszakban kelnek ki a 4-6 centiméter hosszú, alig pár grammos teknősbébik, akik 1-1,5 éves korukig folyamatosan fejlődnek.

Tartásuk fogságban[szerkesztés]

A résteknősök fogságban tartása sok törődést, és nagy odafigyelést igényel. Ki kell alakítani a teknősnek saját élőhelyet egy fedett vagy fedetlen helyre, ahol minél jobban utánozni kell a természetes élőhelyet, de szárazföldi terráriumban is lehet tartani, ám ilyen esetben júliusban és augusztusban a szabadban tartás a legjobb. Mindenképpen kell búvóhelyet biztosítani, illetve az élőnövényzet gazdag telepítése is alapvető követelmény. Ajánlott párokban telepíteni. Fogságban a tojások kikelési ideje 5-7 hónap. Legjobb a teknősnek a természetes táplálékát adni, de ezt ki lehet egészíteni kabakos zöldségfélékkel.

Veszélyeztetettsége[szerkesztés]

A résteknősök populációja folyamatosan csökken. Ezért Kenyában veszélyeztetettnek minősítették, Tanzániában is védettség alatt áll a nemzeti parkokban, viszont Ruandában még csak keveset tettek védelméért.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A résteknős nevének eredete Archiválva 2008. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben,

Belső hivatkozások[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Magyar nyelven[szerkesztés]

Angol nyelven[szerkesztés]