Rédly Károly
| Rédly Károly | |
| Született | 1791 |
| Elhunyt | 1854 (62-63 évesen) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nemespanni id. Rédly Károly (Hévmagyarád, 1791.[1] január 28. - Esztergom, 1854. március 1.) nagysallói és pozsonyi számtartó, majd esztergomi érseki uradalmi főszámvevő.
Élete[szerkesztés]
Vácott, Nagyszombatban, majd Pozsonyban tanult. Gazdatiszt, az érseki uradalom számtartója volt Nagysallón, Pozsonyban, majd főszámvevő lett Esztergomban. 1846-1853 között az esztergomi takarékpénztár választmányi tagja,[2] melynek alapításában is segédkezett.[3]
Atyja Redl Ignác Hont vármegyei sebész[4] érdemeire való tekintettel Rudnay Sándor hercegprimástól 1823. április 2-án Nemespannon kapott adományt.[5] A verebélyi szék székházának építéséhez 25 forinttal járult hozzá.
Felesége Schirmitz Rosina (1803-1883) volt.[6] Fia Rédly Gyula (1826-1911) prímási uradalmi felügyelő, a Földhitel Intézet birtokbecslő szakértője. Unokája Rédly Gyula (1865-1938) hercegprímási uradalmi jószágfelügyelő, dédunokája Rédly Pál (1902-1989) magyar gépészmérnök, tanár, tankönyvszerző, ükunokája Rédly Elemér (1934-2022) plébános, teológiai tanár.
Művei[szerkesztés]
A Tudományos Gyűjteménynek rendes munkatársa és megrendelője volt, ahova gazdasági értekezéseket, melléklapjába a Koszorúba 1828-ban és 1837-ben költeményeket is írt. Kéziratban maradt „Balaam és Josaphat" című műve. 1829-ben elkészült, de a cenzúra miatt[7] csak 1833-ban jelent meg Pozsonyban névtelenül Montesquieu A törvények lelkéről 1-3. kötetének fordítása.[8]
Források[szerkesztés]
- Magyar Katolikus Lexikon
- Gulyás-Viczián XXI.
- Borovszky - Esztergom vármegye 1908, 169.
- Borovszky - Hont vármegye 1906, 270-271.
- Szinnyei XI, 662-663.
- Zelliger Alajos 1888: Esztergom-vármegyei írók... koszorúja. Budapest, 175 No. 264.
- ↑ Thewrewk József 1844: Magyarok születésnapjai. Pozsony, 12.
- ↑ Reusz József 1895: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig. p. 267.
- ↑ Prokoppné Stengl Marianna 1994: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez. Esztergom Évlapjai 1994, 200.
- ↑ Kiss László 1988: A himlőoltás kezdete Hont megyében a XIX. század első évtizedeiben. Orvostörténeti közlemények 121-124, 147.
- ↑ macse.hu
- ↑ gyászjelentése
- ↑ Tüskés Gábor 2010 (szerk.): Magyarországi gondolkodók, 18. század. Bölcsészettudományok II. - Magyar remekírók. Budapest
- ↑ István Bácsi Naptára 1861, 141; Vö. Komán János 2019: Francia íróktól fordító marosugrai Hallerek. Népújság 71/144, 5 (Színes Világ XV/23; 2019. június 28.)