Pólya Jenő
| Pólya Jenő | |
| Született | Pollák Jenő 1876. április 30.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1944 (67-68 évesen)[1][3][4] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Pólya Jakab |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1898. szeptember 22., orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pólya Jenő Sándor, névvariáns: Pollák[5][6] (Budapest, 1876. április 30.[7] – Budapest, 1945. április 2.)[8] sebész, egyetemi tanár.
Életpályája[szerkesztés]
Pólya Jakab (eredetileg Pollák) jogász, egyetemi tanár és Deutsch Anna fiaként született. Apja neves közgazdász író volt. Négy testvére közül a legfiatalabb a világhírnevet szerzett matematikus, Pólya György (1887–1985).
Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte (1885–1893), majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, ahol 1898. szeptember 22-én avatták orvosdoktorrá. Ötödéves egyetemistaként pályadíjat nyert szemészetből, és a magyar szemészeti iskola alapítója, Schulek Vilmos, illetve az őt követő Grósz Emil klinikájára ment, ahol 1898. április 1-től 1899. augusztus 31-ig dolgozott. A mellső csarnokzúg állapota glaukománál című munkájával akadémiai pályadíjat nyert.[9] 1899. szeptember 1-től kinevezték a Dollinger Gyula igazgatása alatt működő I. sz. Sebészeti Műtőintézethez, ahol előbb díjtalan, majd díjas gyakornokként dolgozott.[10] Ez idő alatt műtős oklevelet szerzett. 1902 áprilisa és 1905 júniusa között a Szent István Kórházban működött Herczel Manó mellett mint segéd-, majd alorvos. 1905. szeptember 18-tól 1910. július 7-ig a Szent Margit Kórház sebész rendelőorvosa lett. 1908. február 27-én a Sebészeti anatómia című tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1909-ben a Kísérleti adatok a hasi zsírszövet nekrosist előidéző pancreas bántalmak kóroktanához című munkájával elnyerte a Mészáros Károly-féle alapítvány 800 koronás jutalomdíját.[11] 1910-ben kinevezték a Szent István Kórház sebész-főorvosává, ahol több mint harminc évet dolgozott. 1911. november 21-én a hassebészetből nyert magántanári képesítést. Három évvel később egyetemi címzetes rendkívüli tanár lett. 1913. szeptember 11-én Budapesten házasságot kötött Borbás Líviával, Brust Dávid textil-nagykereskedő és Hirsch Malvina lányával.[12] 1941-ben nyugdíjazták, de az Országos Közegészségügyi Intézetben továbbra is végzett állatkísérleteket, a benzoyren rák keletkezése érdekelte.
Sebészi pályafutása során egyebek között a hasi, a plasztikai és az idegsebészet, valamint a sebészeti anatómia tárgykörében is elmélyülve számos értékes tudományos munkát publikált magyar és külföldi lapokban egyaránt. Munkássága maradandó nyomot hagyott a sebészeti szakmában. A gyomorcsonkolásos műtétek egyik leggyakrabban végzett típusát a világ nagy részén ma is Pólya-műtétnek nevezik (Reichel–Pólya-műtét). Családja nyomása ellenére a második világháború vészterhes ideje alatt Magyarországon maradt. Nyugdíjasként írta tudománytörténeti munkáját, Az orvostudomány regényét (1942).
1944/1945 telén, a nyilas uralom idején nyoma veszett, a feltételezések szerint lehetséges, hogy – zsidó származása miatt – a Dunába lőtték. A halál dátumát (1945. április 2.) bíróság állapította meg.
Munkái[szerkesztés]
- A mellső csarnok zugának állapota glaokomás szemekben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)
- Tyloma (keratosis) conjunctivae. (Orvosi Hetilap, 1899, 5.)
- Sebészeti módszerek (1901)
- A zsírszövetnekrózisról (1905)
- Az epekövek kórtanának mai állása (1906)
- Kisérletek a bélvarratok egyszerűsítésére a Jobert-féle invaginatio és demensenterisatio elvének felhasználásával. (Magyar Orvosi Archivum, 1906)
- A trypsin hatása az élő pankreasra. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1907)
- Az epehuzamon végzett műtétek (1908)
- A rákgyógyítás módjai és eredményei (1909)
- A vékonybél retrográd icarcerációjáról (1910)
- A hasnyálmirigy akut megbetegedésének keletkezéséről (1910)
- A duodenális fekélyről (1913)
- A pankreás betegségek sebészi kezeléséről (1913)
- A gyakorló orvos sebészete (1928)
- Az orvostudomány regénye (1942)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ Alvin
- ↑ CONOR.SR
- ↑ Pólya Jenő. Magyar Életrajzi Index
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 27832/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 12. oldal 4. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 627/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ A halál időpontja bíróilag lett megállapítva. Bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti anyakönyv 81/1946. folyószáma alatt.
- ↑ Szemészet, 1898. július 24. (35. évfolyam, 3. szám)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1899. augusztus 1. (7. évfolyam, 17. szám)
- ↑ Pesti Hírlap, 1909. október 15. (31. évfolyam, 244. szám)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 491/1913. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 716. o. Online elérés
- A magyar társadalom lexikonja. Mtdaportal.extra.hu, 1930. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.) 451. o.
- (2000) „Surgery in Hungary”. Archives of Surgery 135 (6), 730–4. o. DOI:10.1001/archsurg.135.6.730. PMID 10843375.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Vértes László (1985. október 6.). „Pólya Jenő”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 126 (40), 2477–2481. o. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
