Ugrás a tartalomhoz

Pusztaityúk-alakúak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pusztaityúkfélék szócikkből átirányítva)
Pusztaityúk-alakúak
Indiai pusztaityúk (Pterocles indicus)
Indiai pusztaityúk (Pterocles indicus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Pusztaityúk-alakúak (Pteroclidiformes)
Család: Pusztaityúkfélék (Pteroclididae)
Bonaparte, 1831
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pusztaityúk-alakúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaityúk-alakúak témájú kategóriát.

Talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus)

A pusztaityúk-alakúak (Pteroclidiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, melybe csak egyetlen egy család, a pusztaityúkfélék (Pteroclididae) tartozik.

Előfordulásuk

[szerkesztés]

A pusztaityúkfélék Dél-Franciaországban és Spanyolországban, Ázsia déli részétől Mongóliáig, a Góbi-sivatagig és Indiáig, valamint Afrika kiterjedt részein és Madagaszkáron megtalálható. A pusztaityúkfélék a forró félsivatagokat kedvelik. A fajok többsége nincs veszélyben. Az ember közelségében élő fajokat azonban intenzíven vadásszák, így a két európai faj mára veszélyeztetetté vált.

Megjelenésük

[szerkesztés]

A pusztaityúkfélék hossza fajtól függően 24-41 centiméter, szárnyfesztávolsága 48-78 centiméter és testtömege 175–300 gramm között van. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. Testalkatuk galambszerű. Tollazatuk rejtőszínű, szárnyuk hosszú és hegyes, farkuk ék alakú. Lábuk rövid, mellső oldala tollakkal borított. A hím hasi tollazatában nagy mennyiségű folyadékot tud elraktározni, aminek a fiókák itatásakor van nagy jelentősége. Lábukon talppárnák vannak, mivel napközben a sivatag homokja 60-80 C° is lehet.

Életmódjuk

[szerkesztés]

A pusztaityúkfélék társas madarak. Gyakran ezernél is több madárból álló rajok is kialakulnak. Táplálékuk szinte kizárólag magvakból áll, de elvétve fogyasztanak bogyókat és rovarokat is. A sivatagban, ha inni akar, sokat kell repülnie. Nem szokatlan, ha vízlelőhely és fészek közötti távolság 40–50 km.

Szaporodásuk

[szerkesztés]

Az ivarérettséget egyéves korban érik el. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészkét a homokba vájt üregbe rakja. A fészekalj 2-3, olykor 4 vörösesbarna pettyes tojásból áll. Kiköltésükben mindkét szülő részt vesz. A tojó nappal költ, a hím ilyenkor eteti őt. Éjszaka a hím ül a tojásokon. Ha ragadozó közeledik, azzal terelik el a figyelmét a fészekről és a tojásokról, hogy sebesültnek tettetik magukat. A kotlás 21-23 napig tart. Amikor a tojásokból a fiókák kikelnek, a hím vizet hord a nősténynek és a fiókáknak. A hímek rajban repülnek és a víztől kicsit távolabb szállnak le, 5-10 percig figyelnek. Amikor tiszta a levegő, a víz szélére repülnek. Belegázolnak, bemerítik a csőrüket és addig szívják magukba a vizet, amíg "fel nincsenek tankolva". A hímnek naponta kétszer kell fordulni. A fiatal madarak 3-5 hét múlva válnak röpképessé.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A pusztaityúkalakúak rendjébe egyedül a pusztaityúkfélék családja tartozik, amely az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában:

Sivatagi pusztaityúk (Pterocles senegallus)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]