Akáciarigó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Psophocichla szócikkből átirányítva)
Akáciarigó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Rigófélék (Turdidae)
Nem: Psophocichla
Cabanis, 1860
Faj: P. litsipsirupa
Tudományos név
Psophocichla litsipsirupa
(Smith, 1836)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Akáciarigó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Akáciarigó témájú médiaállományokat és Akáciarigó témájú kategóriát.

Az akáciarigó [1] (Psophocichla litsipsirupa) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó Psophocichla nem egyetlen faja.[2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Andrew Smith skót zoológus írta le 1836-ban, a Merula nembe Merula litsitsirupa néven.[3] Egyes szervezetek a Turdus nembe sorolják Turdus litsitsirupa néven.[4][5]

Alfajai[szerkesztés]

  • Psophocichla litsitsirupa litsitsirupa (A. Smith, 1836)
  • Psophocichla litsitsirupa pauciguttata (Clancey, 1956)
  • Psophocichla litsitsirupa simensis (Rüppell, 1837)
  • Psophocichla litsitsirupa stierlingi (Reichenow, 1900)[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Afrika déli részén, Angola, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Mozambik, Namíbia, Szváziföld, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, füves puszták és cserjések, valamint legelők, ültetvények, szántóföldek és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[6]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 22 centiméter, testtömege 67-84 gramm.[7]

Röpképe

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, pókokkal, csigákkal, földigilisztákkal és gyümölcsökkel táplálkozik.[3]

Szaporodása[szerkesztés]

Csésze alakú fészkét növényekből és pókhálóból készíti, amelyet tollal bélel. Fészekalja 3–4 tojásból áll, melyen 14–15 napig kotlik.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. állatfajták nevei (magyar nyelven). e-nyelv.hu. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  4. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  5. Avibase. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  6. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
  7. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2019. április 17.)

További információk[szerkesztés]