Ugrás a tartalomhoz

Pseudochondrostoma polylepis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pseudochondrostoma polylepis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Pseudochondrostoma
Robalo, V. C. Almada, Levy & Doadrio, 2007
Faj: P. polylepis
Tudományos név
Pseudochondrostoma polylepis
(Steindachner, 1864)
Szinonimák
  • Chondrostoma polylepis Steindachner, 1864
  • Chondrostoma polylepis duriensis (non Coelho, 1985)
  • Chondrostoma polylepis polylepis Steindachner, 1864
Elterjedés
Élőhelye az Ibériai-félszigeten
Élőhelye az Ibériai-félszigeten
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pseudochondrostoma polylepis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pseudochondrostoma polylepis témájú kategóriát.

A Pseudochondrostoma polylepis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Korábban a Chondrostoma nevű halnembe tartozott, Chondrostoma polylepis néven.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Pseudochondrostoma polylepis az Ibériai-félsziget középső és nyugati felének az Atlanti-óceánba ömlő folyóiban található meg. Ilyen folyók a Miño, Duero, Mondego és Tajo; továbbá a dél-spanyolországi Guadiana, Genil és Guadalquivir folyókban él.

Megjelenése

[szerkesztés]

Átlagos testhossza 20-30 centiméter, legfeljebb 40 centiméter; de már 9 centiméteresen felnőttnek számít. 65-74 kicsi pikkelye van az oldalvonala mentén.

Életmódja

[szerkesztés]

A durva hordalékú, gyors folyású vizek medrében él, rajban, közvetlenül a talaj felett. Tápláléka férgek, apró rákok, rovarlárvák, puhatestűek, algák és halikra.

Szaporodása

[szerkesztés]

Április-májusban ívik. A kavicspadokra rakja le ikráit.

Források

[szerkesztés]