Postojna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Postojna
Postojna panorama2.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióNotranjsko-kraška
KözségPostojna
Rang város
Irányítószám 6230
Körzethívószám +386 05
Rendszám területkód PO
Népesség
Teljes népesség9605 fő (2020. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 554
  • 556,4
m
Terület
  • 269,9
  • 33,3
km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Postojna (Szlovénia)
Postojna
Postojna
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 14° 12′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 14° 12′ 55″
Postojna község elhelyezkedése
Postojna község elhelyezkedése
[ Postojna weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Postojna témájú médiaállományokat.

Postojna (IPA: [pɔsˈtoːjna], olaszul: Postumia IPA: [posˈtuːmja], németül: Adelsberg IPA: [ˈaːdəlsbɛɐk]) városka és Postojna község központja Szlovéniában, 40 km-re az olasz határtól. Lakosainak száma 14 581 (2002). Világhírű látványossága a cseppkövekben gazdag Postojna-barlang, valamint a közelben lévő predjamai vár.

A község (járás) települései[szerkesztés]

A községhez (járáshoz) 40 település tartozik:

Belsko, Brezje pod Nanosom, Bukovje, Dilce, Gorenje, Goriče, Grobišče, Hrašče, Hrenovice, Hruševje, Koče, Landol, Liplje, Lohača, Mala Brda, Mali Otok, Malo Ubeljsko, Matenja vas, Orehek, Planina, Postojna, Predjama, Prestranek, Rakitnik, Rakulik, Razdrto, Sajevče, Slavina, Slavinje, Stara vas, Strane, Strmca, Studenec, Studeno, Šmihel pod Nanosom, Velika Brda, Veliki Otok, Veliko Ubeljsko, Zagon és Žeje.

Fekvése[szerkesztés]

A város a szlovén karsztvidék szívében, Ljubljanától 40 km-re délnyugatra található, félúton a tenger felé.

Története[szerkesztés]

A középkorban a Habsburgok alatt Krajna része volt 1918-ig. Az első világháborút követően Olaszország szerezte meg, 1918 és 1945 között Olaszországhoz tartozott. A második világháború után a titói szocialista Jugoszlávia lett az új gazda. 1991-től a függetlenné vált Szlovénia része. 1994. október 3-án az addig nagyobb Postojna községből (járásból) kivált Pivka község (járás).

Látnivalók[szerkesztés]

Postojna jólétének forrása a Postojna-barlang (Postojnska jama). Első leírása a 17. századból való. Az 1800-as években elkezdődik feltárása és turisztikai hasznosítása. Két akkori újdonság, a vasút és a villanyáram igen jó hatással volt a turizmusra. A turisták kisvasúttal juthatnak be a barlangba, ahol gyalogtúrát tesznek, majd újból vonatra szállva jönnek a felszínre. Az 1980-as évek óta a látogatók száma meghaladja az évi egymilliót.

A cseppkőbarlang szokásos látnivalóin túl itt látható még a barlangi vakgőte (Proteus anguinus), melyet népiesen emberhalnak is neveznek, mivel bőrszínük közel azonos.

A településhez tartozik a központtól mintegy 11 km-re fekvő predjamai vár, amely a világ legnagyobb barlangvára. A 123 méteres függőleges sziklafalba épített erődítmény szinte bevehetetlen volt, mivel a mögötte nyíló barlangrendszeren át folyamatos utánpótlással láthatták el.

Képek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)