Pontusi havasszépe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Pontusi havasszépe
Killarney közelében, a Lough Caragh déli lejtőjén
Killarney közelében, a Lough Caragh déli lejtőjén
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Mangnoliopsida)
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Hangafélék (Ericaceae)
Alcsalád: Hangaformák (Ericoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Rododendronok (Rhodoreae)
Nemzetség: Rododendron (Rhododendron)
Faj: R. ponticum
(L., 1753)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pontusi havasszépe témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pontusi havasszépe témájú médiaállományokat és Pontusi havasszépe témájú kategóriát.

A pontusi havasszépe (pontuszi hangarózsa, Rhododendron ponticum, Rhododendron pontica) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az hangavirágúak (Ericales) rendjéhez, ezen belül a hangafélék (Ericaceae) családjához tartozó faj. Márton József Természethistóriai képeskönyvében „Pontusi Ragyabura” néven említi.[1]

Elterjedése[szerkesztés]

A pontusi havasszépe hazája Délkelet-Európa, Kis-Ázsia és a Kaukázus vidéke. Kolkhiszban az elegyes lomberdők (szakállas éger, közönséges gyertyán, közönséges mogyoró, keleti bükk) aljnövényzetében nő. A cserje- és gyepszint kísérő fajai:

alapján ezeket az erdőket a harmadkori babérmeggy-vegetáció reliktum növénytársulásainak tekintik.[2]

Sokfelé betelepítették. Anglia délnyugati részén az erdőkben kivadult, és gyomként terjeszkedik. Írországban agresszív özönnövényként terjeszkedik; bozótja már több száz négyzetkilométert hódított meg, jelentős csökkentve az ír állattenyésztők legelőit.[3]

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A pontusi havasszépe örökzöld, 2-4 méter magas, felálló vagy felemelkedő szárú cserje. Közepes méretű, bőrszerűen fénylő levelei elliptikusak, a végük kicsúcsosodik. Nagy (kb. 5 cm magas), liláspiros virágai az ágak végein nyílnak; alattuk a levelek szinte gallérosan helyezkednek el.

Életmódja[szerkesztés]

Felhasználása[szerkesztés]

Mivel nektárja egy grayanotoxin nevű mérgező anyagot tartalmaz, ezért a pontusi havasszépe (és a sárga havasszépe) nektárjából készült méz is mérgező — ezért nevezik a grayanotoxin-mérgezést bolond mézmérgezésnek (angolul mad honey intoxication. Fontosabb tünetei: bő nyáladzás, izzadás, hányinger, hányás, izomgyengeség, ritkuló szívverés, csökkenő vérnyomás. A mérgezés ritkán halálos. I.e. 401-ben a pontusi lakosság a mérgezett mézet biológiai fegyverként használta Xenophón hadai ellen.

Dísznövényként hosszú ideje termesztik; számos kertészeti változatát nemesítették ki.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. [mek.oszk.hu/01700/01736/01736.rtf Vörös Éva, Priszter Szaniszló: Márton József Természethistóriai képeskönyvének növénynevei. A DEBRECENI KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI, 69. sz.]
  2. Bartha Dénes: Az év fája. Erdészeti Lapok CXLII. évf. 2. szám (2007. február)
  3. Borhidi Attila: Klímaváltozás és Élővilág. [2010. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 1.)

Források[szerkesztés]