Poliakrilsav
| Poliakrilsav | |||
 | |||
| |||
| IUPAC-név | poliakrilsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 9003-01-4 | ||
| EINECS-szám | 618-347-7 | ||
| KEGG | C19501 | ||
| ChEBI | 51133 | ||
| Beilstein | 8187762 | ||
| UNII | 73861X4K5F | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | (C3H4O2)n | ||
| Veszélyek | |||
| R mondatok | R36 R37 R38 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A poliakrilsav (PAA) egy akrilsavból, megfelelő iniciátorral (pl. kálium-peroxo-diszulfáttal) és kis mennyiségű, keresztkötések létrehozó térhálósító adalékkal, gyökös mechanizmusú polimerizációval előállítható ún. szuperabszorbens polimer (SAP). Legjelentősebb tulajdonsága a nagymértékű nedvességkötő képesség (a saját tömegének akár harmincszorosát is képes megkötni), ezért legtöbbször személyi higiénés termékekben használják fel.
A szuperabszorbens polimerek Japánból eredeztethetőek, elsősorban női egészségügyi betétek céljára fejlesztették ki, később viszont megjelentek a pelenkákban és inkontinenciabetétekben is.
A gyártás három vagy négylépcsős folyamat, melynek végterméke egy lágy, átlátszó gumiszerű gél. Ezt később porrá őrlik, majd legtöbbször hőkezelik (felületi térhálósítás), és por alakban hozzák forgalomba.
A világ legnagyobb SAP gyártói: BASF, Degussa, Nippon Shokubai és a Dow Chemical.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Muanyagipariszemle[halott link]
Wikipedia (EN)
|  | |
