Kálium-peroxo-diszulfát
| Kálium-peroxo-diszulfát | |
 Kálium-peroxo-diszulfát | |
| |
| Más nevek | Kálium-perszulfát |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7727-21-1 |
| PubChem | 24412 |
| ChemSpider | 22821 |
| EINECS-szám | 231-781-8 |
| RTECS szám | SE0400000 |
| InChIKey | USHAGKDGDHPEEY-UHFFFAOYSA-L |
| UNII | 6B86K0MCZC |
| UN-szám | 1492 |
| ChEMBL | CHEMBL3186858 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | K2S2O8 |
| Moláris tömeg | 270,32 g/mol |
| Megjelenés | színtelen kristályok |
| Sűrűség | 2,48 g/cm³, 20 °C[1] |
| Olvadáspont | körülbelül 100 °C-on bomlik[1] |
| Forráspont | bomlik |
| Oldhatóság (vízben) | 50 g/l, 20 °C[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Oxidáló (O), Ártalmas (Xn)[2] |
| NFPA 704 |  0
1
0
OX
|
| R mondatok | R8, R22, R36/37/38, R42/43[2] |
| S mondatok | (S2), S22, S24, S26, S37[2] |
| LD50 | 802 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Ammónium-peroxo-diszulfát, Nátrium-peroxo-diszulfát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A kálium-peroxo-diszulfát vagy kálium-perszulfát egy szervetlen vegyület, a peroxo-dikénsav káliumsója. A képlete K2S2O8. Színtelen, kristályos vegyület, kristályai rombos szerkezetűek. Vízben rosszul oldódik. Erős oxidálószer.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Levegőn állandó, de nedvesség hatására hidrolizál, kálium-hidrogén-szulfáttá alakul. Ha hevítik, oxigén fejlődik belőle. Erős oxidálószer, oxidálja a szelént, a tellúrt, az arzént. A hidrogén-halogenidekből halogént tesz szabaddá. Oxigént fejleszt, ha hidrogén-peroxiddal reagál. Katalizátor (például Ag+ ion) jelenlétében permanganátokká oxidálja a mangán(II)-sókat.
Előállítása
[szerkesztés]A kálium-perszulfát kálium-hidrogén-szulfátból állítható elő anodikus oxidációval. Ha ennek a vegyületnek az oldatát nagy áramsűrűség mellett elektrolizálják, az anódon kálium-peroxo-diszulfát keletkezik.
Felhasználása
[szerkesztés]A kálium-peroxo-diszulfátot fehérítőszerként használják. A szerves kémiában oxidálószerként szolgál. A fényképészetben a lemezen, illetve a filmen megmaradt, felesleges nátrium-tioszulfát eltávolítására használják. Az analitikai kémiában vegyszerként használják. Az emulziós polimerizációnál fontos szerepet játszik, mint iniciátor.[1]
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor. Vegyszerismeret. Műszaki (1963)
- Bodor Endre. Szervetlen kémia. Tankönyvkiadó (1983). ISBN 9631763226
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e A kálium-peroxo-diszulfát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 23. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A kálium-peroxo-diszulfát (ESIS)[halott link]